Századok – 1914

Történeti irodalom - Pompéry Aurél: Kossuth Lajos 1837–39-iki hűtlenségi perének története kapcsolatban báró Wesselényi Miklós hűtlenségi és az ifjak felségsértési perének történetével. Ism. dr. Lukinich Imre 62

'63 TÖRTÉNETI IRODALOM. törvényes alapot nem talált, Wesselényit maga elé idézte s minthogy az ott meg nem jelenhetett, ügyvédjének tiltakozása ellenére is elítélte és a gubernium útján Wesselényi elfogatását elrendelte. Mindezekhez utóbb Ferdinánd főhg. személyes informatioja alapján az udvar is hozzájárult. Wesselényi ellen azonban ugyanekkor Szatmármegye i834decz. 9-i közgyűlésén mondott beszéde miatt a fiskus is hűtlenségi keresetet adott be azon az alapon, hogy Wesselényi a kormányt és mivel »király és kormány egy«, a királyt is megsértette ; felhozta ellene a Kossuthtal való levelezést, az országgyűlési ifjak pozsonyi kaszinójával való összeköttetését stb. is. Az 1832—-36-i országgyűlés szót emelt ugyan Wesselényi mellett, de siker nélkül, mert a kir. tábla 1839. jan. 31-én és febr. i-én tartott teljes ülésén 3 évi börtönre ítélte. Szerző részletesen ismerteti a tanúvallomásokat, melyek korántsem egybevágók s a bírák indokolt szavazatait is, kiknek többsége osztotta ugyan a fiskus abbeli véleményét, hogy Wesselényi hűtlenség bűnébe esett, de közülök csupán egy szavazott a fej és jószágvesztésre, míg a többi 3 évet hozott javaslatba. Szerző túlnyomóan az Országos Levéltárban levő »nádori titkos levéltár« adatai alapján adja elő Lovassy Lászlónak és társainak perét. Az országgyűlési ifjúság politikai jelentősége nem volt ugyan akkora, hogy velük szemben kivételes rendszabályok foganatosítása feltétlenül szükséges lett volna, de a kormány bennük az ellenzéki eszmék legfanatikusabb terjesztőit vélte felismerni, kik a külföldi példákra hivatkozó Metternich felfogása szerint Magyarországban is forradalmat fognak előidézni. V. Ferdinánd 1836 május 17-én József nádornak utasításul adta Lapsánszky Jánosnak, a két Lovassynak (László és Ferencz) és Tormássy Jánosnak lehetőleg feltűnés nélkül való elfogatását. Az ifjak közül csupán Lovassy László elfogatása késett, mert tartózkodási helyét nem ismerték, de május 30-án ez is önként jelentkezett Nagyváradon. A vizsgálati fogság közel egy évig tartott ; végsőítéletre 1837 márczius 8-án került a sor. Perükben titkos eljárást alkalmaztak Ferencz király 1794 nov. 24-i rendeletére hivatkozva, de ez ellen a vármegyék nagy többsége élénken tiltakozott ; jellemző az ügyre, hogy a peres eljárás folyamán Lovassy László ellen jóformán egyetlen érdemleges tanúvallomás sem hangzott el s mégis tíz évi börtönre ítélték Lapsánszkyval együtt, ki tudvalevőleg agent provocateur szerepet játszott s kinek elítéltetése ez alkalommal színleges volt. A Spielbergbe elzárt Lovassy szerencsétlen sorsa ismeretes ; szerző is nagy rokonszenvvel írt róla éstöbb érdekes levelét is közli ebből az időből. Igen tanulságosak Pompéry könyvében Kossuthnak az 1832— 36-i országgyűlésen való megjelenéséről és az Országgyűlési és-