Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Revista Catolică - 644
>644 TÖRTÉNETI IRODALOM. engedélyével átkeltek a Száván, megalapították a két falut.— Dr. Csekey István : A pragmatica sanctio írott eredetijéről, szóló czikkben azt mondja, hogy a törvény első eredetiségéhez többé kétség nem férhet. A megtalált eredeti törvényszövegnek történeti, még pedig alkotmány- és törvénytörténeti jelentősége van. — 135. sz. A pragmatica sanctio eredeti okmányának megtalálása czímmel két czikk szól. Az egyikben dr. M. F. az országos levéltár munkájáról ír. A másikban Kalmár A ntal azzal a kérdéssel foglalkozik : Hol vannak a Pragmatica sanctiók ? Különösen az osztrák. — 144. sz. Dr. Hollóssy István : Kik voltak Magyarország őslakói ? (Német történettudósok szerint.) — 150. sz. Dr. Czirbusz Géza : Pest keletkezése czímmel Pest letelepüléséről való felfogását vázolja. — Váradi Antal : Budavára palotái. Anno Domini 1820. Állami és magánpalotákra vonatkozó adatokat közöl. •— 154. sz. Vértes István : Deák Ferencz és a vármegye. Deáknak a vármegye autonómiájának fenntartásáról vallott felfogását ismerteti. — 163. sz. Vay Sándor : Régi magyar nemesek. (Egy ősrégi családról.) A Chernel de Chernel családról ír. — 169. sz. Haraszti Zoltán : A Habsburgok monarchiája czímmel Steed Henry Wickam »La monarchie des Habsburg« czímű munkáját ismerteti. — 182. sz. Historikus : A száműzött Napoleonidák és VII. Pius. 1818. május havában Flesch bíbornok jelenti Consalvi pápai államtitkárnak, hogy Napoleon és társai nélkülözik a kath. papot, kéri, hogy a szentatya eszközölné ki az angol kormánynál, hogy nehéz fogságukban a vallás vigasztalásában részesülhessenek. A pápa eredménynyel járt közbe s 1819. februárban két papot küldött Szt. Ilona szigetére. Azonban Napoleon nem volt velők megelégedve. Tanult, tudományos képzettségű papot óhajtott. Pesti Napló. 150. sz. Z. V. : II. Rákóczi Ferencz és Eszterházy Pál. (Két kiadatlan okmány a fejedelem jellemrajzához.) I. József két ízben megkísérelte, hogy Rákóczit a nemzet ügyének elhagyására bírja. Első ízben 1706 tavaszán, másodszor 1708-ban próbálta I. József a fejedelem békés lefegyverzését. A terv az volt, hogy Rákóczit a pozsonyi országgyűlésen való megjelenésre bírják. A közbenjáró Eszterházy Pál nádor volt. Ez ügyben levelet írt a fejedelemhez. A levelet közli a czikkíró Rákóczi válaszával együtt. Protestáns Szemle. 1914. 6. füzet. Révész Imre : Bethlen Gábor, a kálvinista fejedelem« cz. tanulmányában rámutat arra, hogy Bethlent mint embert, fejedelmet, hazafit, hadvezért és mint diplomatát elsősorban is vallásos meggyőződése és vallásos eszméi tették »gyökerestől nemessé«. Nemzeti és vallásos eszméinek belső kapcsolata és a meggyőződése, hogy a magyar nemzetnek azért kell hitében és erkölcsében igazán evangéliumivá válnia és azért kell tiszta, határozott és igaz erkölcsűnek lennie, mert önállóságra, szabadságra, alkotmányra csakis ekképen válhatik méltóvá, továbbá az a törekvése, hogy valláserkölcsös fegyelmezettség s Isten igaz tisztelete által nevelje rá a nemzetet elhivatásának tudatára — képezték az ő kálvinista fejedelmi mivoltának alapgondolatát s vezető eszméit. Revista Catolicä 1914. X. számában C. Auner : »Episcopia Milcoviei« czímen a miikai püspökségnek a tatárjárás utáni történetével, illetőleg ez elpusztult püspökség visszaállítására történt kísérletekkel foglalkozik. (A tanulmány eleje : a püspökség virágzása és pusztulása ugyanezen folyóirat előző évi folyamaiban — 1912—1913 •— jelent meg.) A püspökség területén a tatárjárás után nem maradt keresztyén lakosság ; a tatár-kún-oláh népkeverék térítését a magyar dominikánusok kezdik meg. kiket munkájokban a ferenczesek segí-
