Századok – 1914

Értekezések - ELLEND JÓZSEF: A sárospataki főiskola egy évszázaddal ezelőtt - 597

•6o8 ELLEND JÓZSEF. folytatnia a fennmaradás és, a szó szoros értelmében, a megélhetés eszközeiért még olyan tanintézetünknek is, mint a sárospataki főiskola. Pedig múltjánál s culturalis érdemeinél fogva addigelé is méltóvá tette nevét a közbecsülésre s tényleg az ország protestáns közvéleménye, miként azelőtt, úgy e nehéz időszakban is érzelmeivel mellette s áldozatkészségével, az anyagiak terén is, segítségére volt. i. A főiskola anyagi állapota. Azokból a történeti feljegyzésekből és okmányokból s főleg a tiszáninneni egyházkerület közgyűléseinek a tárgyalás alatt álló időszakból fennmaradt olyan jegyzőkönyveiből, a melyeknek határozatai a sárospataki főiskola múltjának egyik-másik küzdelmes vagy épen szomorú időszakát állítják elénk, több helyen is olvashatjuk azt az ósdias ny7elven fogalmazott, most biztatni, majd megnyugtatni akaró kijelentést, hogy a sárospataki főiskola a jóltévök szabad ajándéka által fundáltatott s miként eredetét a hitsorsosok jótéteményeiből vette, úgy mindezideig azokból tartatott fenn s még estében is azok által emeltetik fel. E gondolatnak történeti igazsága szembeötlő módon világosodik meg a főiskolának egy évszázaddal ezelőtti anyagi körülményeiből s közelebbről a főiskolának azokból a számadási könyveiből és naplóiból, melyek életének ebből az időszakából maradtak reánk. Ezeknek a számadásoknak tanúsága szerint ugyanis a sárospataki főiskolának egy évszázaddal ezelőtt is — miként a megelőző időkben és az utána következőkben is egészen az újabb korig — egyik fő jövedelmi forrását képezte az ú. n. aratási és szüreti jótéteményekből részint készpénzben, részint terményekben befolyt ajándék, melyet a főiskola erre a czélra kiküldött diákjaival supplicálás1

útján gyűjtött össze. Az aratási supplicálás tervszerű keresztülvitele érdekéből a főiskola az ország területét a következő 12 supplicálási kerületre, az akkori elnevezés szerint spártára osztotta be : hegyaljai, máramarosi, 1 A supplicatio néhány magyarországi fő- és középiskolának egészen az újabb időkig fennállott az a gyakorlata volt, hogy tanítványaikat évenként két ízben : aratáskor és szüret alkalmával kiküldötték az egyes egyházakba, hogy ott azt a pénz- és termésbeli adományt, a melyet a protestáns áldozatkészség az iskolák javára felajánlani szokott, összegyűjtsék. Noha ez a gyakorlat a tanulóknak sokféle gyakorlati és anyagi hasznával járt, mégis a ref. zsinat a supplicatiót, mely magát már túlélte s e mellett sok kellemetlenséggel is állott kapcsolatban, az újabb időben a ref. tanintézetekre nézve megszüntette ; az ev. tanintézetekben azonban még most is gyakorlatban van.