Századok – 1914
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A moldvai csángók eredete 545
A MOLDVAI CSÁNGÓK EREDETE. 549 fölszentelt püspök járult azután Budai Miklós a pápához azon kérelemmel, hogy a milkovi püspökséghez tartozó jogokat és javakat adassa vissza az esztergomi érsekkel és az erdélyi püspökkel, mert az ő tudomása szerint azok a püspök hosszas távolléte alatt azokhoz kerültek. A pápa nem csupán ezt tette meg, hanem azonkívül nagyon ajánlotta Budai Miklós és a milkovi püspök ügyét I. Lajos királynak is.1 De ez megint korai, elsietett dolog volt. I. Lajos király nem szívesen látta, hogy a pápa az ő megkérdezése nélkül nevezte ki a milkovi püspököt és azonkívül Veresoroszország megtartása nagy nehézségekbe ütközött, mert a litvák újra maguknak követelték. I. Lajos a sok nehézség elhárítása végett 1372-ben átadta Veresoroszországot rokonának, Opolyi (Oppelni) László herczegnek, de Veresoroszország déli részét, Moldvát így sem bírta megtartani, mert Laczkó vajda meghalván, 1373-ban azt veje, Korjatovich György litva herczeg és a magyarok nagy ellensége foglalta el. Sőt 1376-ban Veresoroszország északi részét is megtámadták a litvák és 1377-ben nagy harczok árán tudta csak azt I. Lajos a litváktól visszaszerezni. 1377-ben Opolyi Lászlóra I. Lajos király Lengyelország kormányzását bízta és tőle Veresoroszországot visszavevén, magyar főurakat állított ez ország élére mint vajdákat. 1386-ban I. Jagyelló Ulászló lengyel király azt állítván, hogy Veresoroszország is az ő feleségének, Hedvig királylánynak hozományához tartozik, elfoglalta azt és még ez évben Moldva vajdája neki esküdött hűséget. 1394-ben Zsigmond király megkísérelte ugyan, hogy legalább Moldvát visszahódítsa Magyarországhoz, de 1396-ban Nikápolynál nagy vereséget szenvedvén, a moldvai vajdák megint csak a lengyel király alattvalói lettek. Végre 1412-ben a magyar és lengyel király a lublai szerződésben úgy egyeztek meg, hogy a moldvai vajda egyelőre lengyel fönnhatóság alatt marad, de köteles Zsigmond királyt is segíteni a török ellen folytatott háborúiban. Ha e kötelességét elmulasztja, akkor országát Magyar- és Lengyelország közt fölosztják. Ügy volt meghatározva, hogy engedetlenség esetén a mai Czernovitz, Husi és Akjerman irányában — tehát délkeleti irányban húznak egy vonalat és az ettől keletre eső rész Jassy, Akjerman városokkal Lengyelországé, a nyugatra eső rész pedig Beriad és Kilia városokkal Magyarországé lesz.2 1 U. o. 367—68. 1. 2 Fejér: Cod. Dip. X/5. 276—77. 1.
