Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyarország - 535
512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 535 Magyar Nyelv. 1914. április. Szily Kálmán : A Magyar Etymologiai Szótár 1. füzetét ismertetvén a többi közt kiemeli, hogy a szótár fölveszi azoknak a tulajdonneveknek fejtegetését is, melyekhez fontos történeti vagy művelődéstörténeti kérdések fűződnek (pl. Buda, Erdély, Bécs, Pécs), s ezért az EtSzót. a történettudósok számára is nélkülözhetetlen segédeszközzé válik. — Melich János : Keresztneveinkről cz. czikkében folytatja sok régi személy-és tulajdonnév magyarázatát és megfejtését : pl. Adánd, Laczk, Györök, Páld, Fedémes, Petőháza stb. — Putnoky Imre : Hunnia. A külföldi történeti munkákban a régi hűn birodalom neve. Kinnamos Epitome-jében Magyarországot nevezi Unniké-nek. Magyar nyelvű munkákban hazánkat Virág Benedek óta szeretik Hunniának nevezni, leginkább a költők. — Ernyey József : a Bárdus-Bárdos nevet az olasz Bardo-tói származtatja. Az éremtanban előforduló bar dus pénz pedig a lombardus rövidítése. Czinkota a húros rigó tót neve. — Horger Antal a beszterczenaszódmegyei Bongárd község nevében a német baumgarten : gyümölcsöskert szót ismeri fel. Május. Melich János : Keresztneveinkről cz. czikkének folytatásában ismét számos személy- és helynév magyarázatát adja, pl. Tarcsa, Martonvásár, Gyöngy, Petesháza, Angyalos stb. — Sági István : Aglent nevét az Agnes származékának bizonyítja. — Fest Sándor : Magyar szavak az angol nyelvben cz. czikkében kimutatja, hogyan kerültek a huszár, csákó, dolmány, kocsi, Tokaj, magyar szavak az angolba. — Tolnai Vilmos a Hunnia nevet Benczédi Székely István Világkrónikájából (1559) idézi a Meotis-melléki magyar őshaza érteimébei». Magyar Nyelvőr. 43. évf. 4. sz. 1914 április. Kräuter Ferencz Martha, párizsi egyetemi tanárnak, laikus körökben nagy zajjal fogadott Etruszkok és magyarok cz. könyvét ismertetvén, ugyanarra az eredményre jut, mint eddigi bírálói, hogy tudománytalan alapon épülő délibábos munka, tudományos munka paródiája, melynek semmi köze sincs a nyelvtudományhoz. — Antibarbarus : Bécs—Wien czímen újabb adatokat közöl, mennyire hibás, ha nyelvünknek történeti emlékekkel kapcsolatos külföldi helyneveit elvetjük. 1914. május. Szádeczky Lajos : Gyergyó nevének György-jó = György folyója kifejezésből való származását újabb bizonyítékokkal támogatja. — Beke Ödön : Ajtony fejedelem nevét magyarázza. — Simonyi Zsigmond : Szkófia, szkófium szónak két jelentését mutatja ki, a mint történeti emlékeinkben jelentkeznek : 1. süveg, különösen püspöksüveg ; 2. aranyfonál. — Philofennus : a turáni nyelvcsalád elnevezést, melyet Müller Miksa talált ki, tudománytalannak mondja, melyről már Withney, amerikai nyelvtudós azt jelentette ki, hogy »a Túrán név a tudománynak egyik jelszava.« Magyarország. 1914. 99—118. sz. Kacziány Géza: Figyelmessy ezredes emlékirata-inak közlését folytatja. — 110. sz. Herczegh Mihály : A magyar és orosz nemzet rokonsága czímű czikkében a két nemzet rokonságát iparkodik kimutatni. — 115., 116. sz. Kacziány Géza : Riedl hadjárata Thaly ellen. Riedlnek azon vádjait bonczolja, melyeket Riedl egy nagyobb tanulmányában 10 kuruczkori ballada hitelességéről felhozott. — 118. szám. Fáy Elek dr. : A magyar-orosz rokonság. Herczeghnek fent említett czikkével kapcsolatban adja elő képtelen föltevéseit a magyar nemzet eredetéről. — 118—120. sz. Ballagi Aladár : A száműzött Rákóczi-ról czímmel a M. T. Akadémiában tartott felolvasását közli s Szekfü művét bírálja.
