Századok – 1914

Történeti irodalom - Révész Imre: A tudományos egyháztörténetírás. Ism. Kristóff György 523

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 523 Révész Imre : A tudományos egyháztörténetírás. I. főrész : elvi prolegomena és történelmi áttekintés. Kolozsvár, Stief J. és társa 1913. A történettudomány valamennyi ágában, de az egyháztörténetírásban első sorban fontos az elvi álláspont tisztázása : mi a történetírás czélja, mi a történetíró feladata ? Első sorban az egyháztörténelem terén. Hiszen első sorban ezen a téren látunk oly kritikátlan műveket, melyek tárgyai alapjában véve teljesen jelentéktelen epizódok, de szerzőjük, felkutatójuk roppant nagy fontosságot tulajdonít nekik. Itt esik meg a leggyakrabban, hogy a fától nem látszik az erdő. Másrészt ezen a téren fordul elő a legtöbb hamisítás, színezés, a szerzők felekezeti álláspontjával összefüggő, néha öntudatlan, de gyakran szándékos és mesterséges elfogultsága miatt. A Révész kísérlete az elvi álláspont tisztázására annál érdekesebb, mert egyrészt hivatása szerint, másrészt öröklött családi tulajdonainál fogva maga is az egyháztörténetírás művelőjéül Ígérkezik. Művének első, fontosabb részében felveti a kérdést : mi a történelem lényege s milyen természetű a róla való ismeretünk ? A történetnek külön tárgya nincs, mert ezt a többi tudományok már felölelik s maga a történésnek üres formai fogalma nem elég, hogy egy önálló tudományt teremtsen : önálló történettudomány nincs. A történelmi megismerés helye abban a tudományegységben van, mely a természeti világgal szemben az Én világát öleli fel. És ez a tudományegység : kulturális tudományok rendszere. A kulturális tudományok gyökere pedig az általános értékelmélet. A tudományos történetírás nem egyéb, mint egy kulturális alkotásnak történeti vizsgálata : a fejlődés szempontjából vizsgálódó kulturális tudomány. Épen ezért a história teljesen tudományos jelleget csak akkor ölt, ha a fejlődésnek nemcsak külső képét mutatja föl, hanem belsőleg is megérteti, magyarázza azt. Minden egyes kulturális alkotás a gyökerét adó értékelés fejlődésével halad tovább. E haladást csak akkor tudjuk megállapítani, ha végérvényesen és ellenmondás nélkül meg is tudjuk magyarázni egy belső fejlődés szakadatlan lánczolatából. Minden történet kultúrtörténet s bármely specialis eredmény az általános értékelmélet történelmi szemléltetése, illustratiója. Röviden : a história az értékelés phaenomenologiája. Itt csatlakozik a Révész álláspontja a halhatatlan emlékű Böhm Károlynak philosophiai felfogásához.Böhm szerint sincs önálló történettudomány. Mert az egyedül érthető reaütás, az értékelés fejlődése. De egyúttal tovább is fejleszti Révész a Böhm tételét s kifejti a Böhm felfogásában