Századok – 1914
Értekezések - PELZ BÉLA: A haimburgi béketárgyalások. 1621 január 25–április 22 - 477
A HAIMBURGI BÉKETÁRGYALÁSOK. 49I Haimburgot, hogy semmi eredményt nem remél a tárgyalásoktól.1 A császári biztosoknak csak most jutott eszükbe, hogy felhatalmazásuk néhány megye felajánlására is kiterjed. De nem azért, hogy most felajánlják s így a tárgyalások menetét gyorsítsák. Nem. Ök ebben nem osztoztak Ferdinánd véleményében, azért előbb még tudakozódtak Ferdinándnál, hogy megmaradt-e ezen véleménye mellett. Egyben tudatták vele, hogy ők nem helyeslik a megyék átengedését, még a legvégsőbb esetben sem. Inkább azzal kellene szerintük Bethlent engedékenységre bírni, hogy Ferdinánd Buquoyt egész seregével Magyarországba küldi. Hogy Ferdinándot könnyebben meggyőzhessék, febr. 6-án felküldték Bécsbe Preinert. Preiner teljes sikerrel járt el feladatában, miről a magával hozott utasítás tesz tanúságot. Ebben Ferdinánd kijelenti, hogy megelégszik azzal, ha Bethlen ünnepélyes oklevélben lemond a királyi czímről és az ország kormányzásáról. De nehogy úgy tűnjék fel, mintha Bethlen törvényes jogáról mondana le, oklevelében benn kell lennie, hogy a választás ipso facto jogtalan és törvényellenes volt. De ismerve Bethlen állhatatlanságát, még ez sem elég. Hanem minden további eshetőségre számítva, a legközelebbi diaetán még egyszer meg kell semmisíteni az electiót. Ha ez megtörtént és a választóknak nincs ellene kifogásuk, Bethlen kárpótlásul megkapja a birodalmi herczegi czímet. A princeps Regni Hungáriáé czímet s a »serenissime« megszólítást azonban semmiképen sem adhatja meg. Tiszántúli megyék átengedéséről szó sem lehet ; ez ellenkeznék koronázási esküjével. Ellenértékképen azonban felemeli a kárpótlást 400.000 forintra. Továbbá élethossziglani birtokul átadja Bethlennek Oppeln és Ratibor herczegségeket s néhány magyarországi uradalmat. A rendeknek pedig továbbra is csak régi szabadságaik megtartását Ígérheti.2 Preiner febr. 9-én tért vissza Bécsből, Péchy pedig 10-én Nagyszombatból. Péchy még aznap tudatta a francziákkal Bethlen elhatározását, a közbenjárók pedig erre a császári biztosokkal tárgyaltak. Elmondották, hogy Bethlen két dologban engedett. A czím és a terület kérdésében. Bár a királyi czímről továbbra sem akar lemondani, mégis megegyezhetnek, mert Bethlen hajlandó kijelenteni, hogy sohasem fogja használni. A császári biztosok hivatkoztak Bethlen ismert megbízhatatlanságára és 1 O. L. Tract. Publ. fasc. 2. No. 7. és 9. — Dallos naplója 69. 1. 2 O. L. Tract. Publ. fasc. 2. No. 2, — Dallos naplója 71. 1.