Századok – 1914

Értekezések - PELZ BÉLA: A haimburgi béketárgyalások. 1621 január 25–április 22 - 477

486 PELZ BÉLA. panaszt emelt Ferdinánd decz. io-ki kiáltványa miatt, mely nem igen alkalmas arra, hogy kedvező reményeket fűzzenek a tárgyalásokhoz. Ezt a francziák is rosszallották, bár a császári biztosok azzal mentegették uruk eljárását, hogy ő felsége nem tudta, mikor fog Bethlen beleegyezni a béketárgyalásokba, másrészt pedig ezzel figyelmeztetni akarta az ország lakosait, hogy térjenek vissza hűségére, mielőtt fegyverrel kényszerítené őket, hogy így megkímélje a keresztény vér ontását. Du Preaux megnyugtatta Péchyt s kérte, terjeszsze elő megbízóinak feltételeit. Délután a közbenjárók viszonozva a látogatást, megismételték e felhívást. De a magyar biztosok előbb tudni akarták, mikép akarják Ferdinánd biztosai urukat czímezni, s mikép Bethlent. Azt is követelték, hogy a császári biztosok velük, mint Bethlen és a rendek biztosaival tárgyaljanak. A francziák ezt tudomásul vették, de részletes feltételeket is kértek. Erre Péchy szintoly hangon, mint előző nap Dallos, kijelentette, ha Ferdinánd kibékül velük, úgy ők hajlandók őt a kereszténység fejének elismerni, a török ellen támogatni. De hogy újból alávessék magukat neki, arról szó sem lehet. Ö megszegte koronázási esküjét, ezzel megszűnt magyar király lenni s a rendek már választottak is maguknak más királyt Bethlen személyében, ki az egész országot kezében tartja. Ebben a közbenjárók nem értettek vele egyet, s mint előző nap a császári biztosokat, most a magyarokat is józanságra s mérséklésre intették, továbbá azt felelték, hogy Mátyás halála óta nem Ferdinánd, hanem a nádor kormányzott, tehát semmi felelősség nem terheli, különben pedig az ország tényleges birtoklása nem semmisíti meg a koronázás által ahhoz nyert jogot. A magyar biztosok nem is folytatták e tárgyat, nehogy magukra vonják a francziák neheztelését. Valószínűleg csak taktika volt, hogy ily követeléssel kezdve a tárgyalást, annál nagyobb engedményeket biztosíthassanak maguknak a tárgyalások folyamán. Ezért kijelentették, hogy Bethlen visszamegy Erdélybe s a rendek meghódolnak Ferdinándnak, ha igazságos, tisztességes és előnyös ígéretekkel kínálja meg Bethlent s a rendeknek is megadja azt, a mit tőle szabadságaikhoz és régi kiváltságaikhoz képest kívánni fognak. A közbenjárók siettek ezt a császári biztosok tudomására hozni, de ezek nem voltak hajlandók ez alapon tárgyalásokba bocsátkozni ; meghallgatják Bethlen kívánságait, de ajánlatot ők nem tesznek. A francziák szerettek volna találkozást s közös tárgyalást létrehozni, de ez hajótörést szenvedett a czímkérdésen, mert a császári biztosok Bethlent csak erdélyi fejedelemnek akarták czímezni. Továbbá nem voltak hajlandók a magyar biztosokkal, mint a rendek biztosaival is tárgyalni, mert szerintük ezek csak Bethlen nevében