Századok – 1914

Értekezések - LUKINICH IMRE: Egy erdélyi kereskedelmi társaság terve 1703-ból 464

EGY ERDÉLYI KERESKEDELMI TÁRSASÁG TERVE I703-BÓL. 467 alá tartozó országrészek gazdasági' kiaknázására törekedett. Erdély a középkor 1

s fejedelemséggé alakulása óta külön kereskedelmi terűiét volt, önálló kereskedelmi politikával, s a XVII. század • második feléig aktiv árúforgalommal. 1660 óta gazdaságilag teljesen lehanyatlott ugyan, sőt csekély külkereskedelme is jobbára a görög kompánia kezébe jutott,2 de azért nem látszott lehetetlennek Erdély kereskedelmi életének korszerű reformokkal új életre ébresztése. A bécsi kormány nem sokkal a karloviczi béke után már kísérleteket tett Erdély kereskedelmi viszonyainak javítására. I. Lipót 1700 januarius 19-iki leiratában, első sorban a sókereskedelem könnyítése érdekében, felvetette a Szamos folyó hajózhatóvá tételének eszméjét,3

mely azonban a gubernium körében nem talált rokonszenves fogadtatásra. A gubernium nem vonta ugyan kétségbe, hogy a Szamos hajózhatóvá tétele hasznos és szükséges, mint volt a múltban, de felhívta a kormány figyelmét arra is, hogy a vizi kereskedelem aránytalan kifejlesztése egy egész társadalmi osztályt, a sószállító fuvarosokét tönkre fogja tenni.4

Egyfelől tehát a gubernium idegenkedése, másfelől a miatt, hogy a közügyeket tulaj donképen vezető császári bizottság közvetlen tapasztalatokat kivánt szerezni Erdély kereskedelmi életéről, a mire legalább egy esztendő árúforgalmának részletes ismerete volt szükséges, a kormány reformterveit egyelőre függőben hagyta. 1702 májusára elkészült Erdély iyoi. évi árúforgalmi kimutatása Biró Sámuelnek, az erdélyi harminczadok főfelügyelőjének gondos összeállításában. A mérleg szerint : »Az Erdélybe behozott árúk összes harminczada 39.954 frtot tesz, ezt 5%-os kamatnak tekintvén, a tőke, vagyis az összes behozott árúk belső értéke 799.080 frt. 1 J. Nistor : Die auswärtigen Handelsbeziehungen der Moldau im XIV., XV. und XVI. Jahrhundert. Gotha, 1911. 89. s köv. 11. 2 Thallóczy Lajos : Utazás a Levantéban. Budapest, 1882. 112—15. 1. 3 Eredetije Orsz. ltár gub. oszt. 1700: 608. Egykorú másolata K. p. ü. m. Itára. Siebenbürgen. 1700. — Szentkereszti András 1700 febr. 3-iki leveléből (K. p. ü. m. ltár. Siebenbürgen. 1700.) kitűnik, hogy az eszme Bethlen Miklós kanczellártól ered. A Szamos-szabályozás történetét 1. Takáts Sándortól : Magy. Gazdaságtört. Szemle. 1898. 515. s köv. 11. 4 Conferentia gubernii 1700 május 6. Orsz. ltár gub. oszt. 1700: 479. • 30*