Századok – 1914

Értekezések - DIVÉKY ADORJÁN: Zsigmond lengyel herczeg II. Ulászló udvarában - 449

452 DR. DIVÉK-Y ADORJÁN. kivűl hazánk, Törökország, Moldva, sőt részben a német lovagrend is. Egyes lengyel kútfők azt mondják, hogy a török ellen való háborút határozták el, mert bosszút akartak állani Ulászlónak a várnai csatában való megöletéseért. Ez azonban kevéssé valószínű. A lengyel kútfők adatainak kritikai bonczolása után valószínűbbnek látszik a többi forrásnak amaz állítása, hogy a lőcsei összejövetelen István moldvai vajda megtámadásáról tanácskoztak, kinek magatartása gyanús és ingatag volt s helyébe Zsigmond herczeget akarták ültetni a moldvai fejedelmi székbe. Ha ez sikerűi, Zsigmond sorsa biztosítva van s nem kell róla gondoskodniok. Előnye még az is, hogy Moldva a Jagellók érdekeit fogja támogatni a törökkel szemben. Hogy Ulászló felfogása e tervet illetőleg milyen volt, ellenezte-e vagy nem, nem tudjuk,1 elég az hozzá, hogy 1497-ben a lengyelek csakugyan hadjáratot viseltek Moldva ellen, de az csúfos kudarczczal végződött és János Albert lengyel királynak le kellett mondania Moldva elfoglalásának szándékáról és a szép terv, hogy Zsigmond herczegnelc trónt szereznek, füstbe ment. A herczegről való gondoskodás újra napirendre került s mivel sem János Albert, sem Sándor nem voltak hajlandók nagyobb összeggel segélyezni öcscsüket, a jószívű Ulászlót rábeszélték, hogy fogadja Zsigmondot udvarába, így került ő Budára, hol 1501 deczember haváig tartózkodott. Ezzel megszűnt, legalább néhány évre, bizonytalan, hányatott élete s gondtalanul kedvteléseinek élve tölthetett néhány évet, de a mellett komoly munkát is végzett, mert résztvett a politikai életben és a diplomatiai tárgyalásokban s folyton Ulászló kíséretében volt,2 sőt ha a király beteg volt, helyettesítette is őt, mint ezt Marino Sanuto mondja : »et rispose per nome il re« 3 és »essi oratori tolseno licentia dal ducha fratello dil re, quai e andato con Soa Maesta«.4 1 E tanácskozásokhoz hasonló a parczowi összejövetel 1496-ban, hol János Albert és Sándor találkoztak a legnagyobb titokban s valószínűleg a moldovai hadjáratról és Zsigmond elhelyezéséről tárgyaltak. — Caro : Id. m. V. 711. 1. 2 Marino Sanuto Világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. Közli Wenzel Gusztáv. Pest, 1869., I. 105. 1. »et il re ando alla chiesa a questo modo : ; poi il re ; poi el ducha Sigismondo , . .« * Ugyanott, 102. 1. 4 Ugyanott. 181. 1.