Századok – 1914

Értekezések - KUJÁNI GÁBOR: Brodarics István szereplése János király oldalán - 34

36 KUJÁNI GÁBOR. hazajött és beteges állapota daczára is nagy szolgálatokat tesz Jánosnak. Mint királyi követ Velenczébe, majd Francziaországba ment, mindkét helyre János érdekeinek minél hathatósabb előmozdítására. Tervbe volt véve konstantinápolyi követsége is ; de arra nem került sor, mivel a föltolakodott Gritti Lajos mindent elintézett.1 Midőn a török szultán 1529-ben hazánkba jött, hogy János királyt Buda birtokába visszahelyezze és királyságában megerősítse, Budán Nádasdy Tamás és Besser Tamás volt néhány száz német zsoldossal. Az őrség föladta a várat, a janicsárok azonban az elvonulók legnagyobb részét lemészárolták. Nádasdy Tamás akkor Grittinek köszönhette, hogy megmenekült, valamint Brodarics és Statilius püspökök közbenjárásának. Ez alkalommal ígéretet is vettek Nádasdytól, hogy Ferdinándhoz nem tér többé vissza és János király ellen nem fog harczolni.2 így lett Nádasdy 1529 szeptembere óta János királynak félig kényszerűségből híve. János király ezért meg is jutalmazta és Fogarassal ajándékozta meg. Gritti viszont, a Jánospárti főurak zúgolódása daczára, kormányzóvá és mármarosi főispánná neveztetett ki (1530 decz. 26.) 3

Ezzel a fordulattal azonban nagy szakadás következett be Brodarics és Nádasdy közt, a minek okozója Gritti politikája volt. Brodarics, a ki a török barátság buzgó híve volt, vakon bízott a velenczeiben, míg Nádasdy elejétől fogva gyanakvón nézte törekvését és mindinkább növekvő bizalmatlansággal kísérte működését. Ez a politikai ellentét hidegítette el egymástól Brodaricsot és Nádasdyt. Az utókort azonban ez az ellentét egy kiváló kútfővel ajándékozta meg : azokkal a levelekkel, a melyeket Brodarics Nádasdynak írt, hogy őt Gritti iránt jobb véleményre hangolja. Nehéz fellegek tornyosultak ez időtájt hazánkra és a két versengő királyra is. Elhatározó győzelmet egyik sem arat. Elvégre az urak is megsokallották a czéltalannak és meddőnek látszó harczot és maguk akartak változtatni a helyzeten. Ezért hívták össze Ferdinánd és János tudta nélkül május 18-ára Veszprémbe az országgyűlést. Ämde ezt nemcsak a versengő felek nem tartották kívánatosnak. A korona elnyeréseért titokban működő Gritti kormányzó se nézhette tétlenül, hogy az elégedetlen urak esetleg egy valami titkon a trónra áhítozó urat válasszanak meg királynak. 1 Sörös P. Brodarics életrajza. 34—99. 1. alapján. 2 V. ö. Ursinus Velius : De bello Pannonico. Viennae 1762. 106. 1. 3 Kretschmayr Henrik : Gritti Lajos. 28—29., 38., 40—41. L