Századok – 1914

Értekezések - PELZ BÉLA: A haimburgi béketárgyalások. 1621 január 25–április 22

KÉT HISTORIOGRAPHIES CASTALDO ERDÉLYI SEREGÉBEN. 2J. fordítja r com' era di animo sagace, et inquiéta (6b). A Gailelnál annyira egyéni urazásokat és czímzéseket is elhagyja ; a Castaldót érintő szerény czélzásokat hasonlóképen. Az egyiket, Castaldo aluszékonyságáról, egyszerűen Fráter Györgyre alkalmazza, a kire pedig ugyan nem illik a lento e tepido jelző (2gb). A számnevek (évszámok és pénzösszegek) Gailelnél szavakkal, nem számjegyekkel vannak kiírva, melyeket úgy látszik, az olasz nem tudott elolvasni, a miért is rendesen üres helyet hagyott számukra. A német szöveg találó népies kifejezéseit üres körmondatokká hígítja. így : dan man den fuchssen annder gestallt nit fachen khunnte (i03a), ily déli bőbeszédűséggel adja vissza : non trouando altro mezzo, che giouasse a mitigar la sua fierezza uolse tenture se con benefity, e nuoui honori potesse fargli mutay pensiere, e deuiarlo dalle prattiche TurcKesche (3ia). Önállóvá Fráter György halála előadásától kezdve válik. Az alvinczi tragédia részleteinél sok újat tud mondani, így Castaldónak előző beszélgetéséről Horvát Györgygyei, Fráter György egy rokonával, azután Marc Antonio Ferrari mellett, a másik olasz titkár, Francesco de li Streppati szerepéről. Ezen az előadáson félreismerhetetlen a törekvés, hogy Castaldót mentegesse : lehetőleg finom, érzékeny lelkű emberként tűnteti fel, a kinek végtelenül fájt a feladat, s a ki csak nagy lelki tusák után tudta magát elhatározni. A lelki tusák részletes előadása azonban igen csekély valószerűséggel rendelkezik, mivel semmi egyéni vonást nem tud nyújtani. Az egész munka Castaldo legközelebbi környezetétől inspirált védőirat benyomását teszi, a mit megerősít az a körülmény is, hogy a Gaileltől átvett részekbe is itt-ott, feltűnés nélkül, Castaldót védő és dicsőítő mondatok csúsztak be. A munka második fele az Alvincz utáni dolgokat tárgyazza, lippai és temesvári ostromot, csekély vagy semmi függésben Gaileltól. Igen részletes a szegedi veszedelem leírása, feltétlenül önállóak, de üresek és koholtak, Nádasdy Tamás egy rövidebb s Castaldo egy hosszabb beszéde. Mindez azonban nem ismeretlen a történetirodalom előtt. A kezünkben levő olasz kézirat ugyanis egyik forrása volt Centorio ismeretes Commentarjainak. Mindazon részletek, melyeket az olasz kézirat, többé-kevésbbé megváltoztatva, átvett Gaileltől, megtalálhatók Centorio munkájában. Gailelnek értelmes, egyszerű előadása a két olasz kezén siralmas változáson ment át, míg 1566-ban, Centorio munkájában a sajtó alól kikerült. Csak egy példa, a hol