Századok – 1914
Értekezések - R. KISS ISTVÁN: Az első magyar közjog - 357
AZ ELSŐ MAGYAR KÖZJOG. 363 Ferdinánd aztán elbánt szépszerivel Uj laky val. Kinevezte alkanczellárrá, a győri püspökség tényleges birtokához segítette, — később pedig magyar helytartóvá tette.1 Nincs is semmi nyoma, hogy fenyegetését beváltotta volna.2 Ily háttérrel érthetjük meg igazán, hogy a középkor szép öröksége, törvényeink és jogszabályaink rendszeres feldolgozása, avagy a mi azzal egyet jelent : az első magyar közjog az újkor elején elpusztúlt. A jóakaratú Verbőczytől és több jeles jogtudóstól támogatott Szapolyait balszerencséje akkor űzte ki az országból és fosztotta meg az előmunkálatoktól, a mikor a megvalósulás biztos reménye előtt állottunk ; Ferdinánd a kezébe került anyagot, habár őt is kötelezte volna az országgyűlés határozata és saját Ígérete, a magyar közjog iránti előítéletből zár alá helyezte, avagy a gyűjtemény alapjáúl szolgáló s kezébe került oklevelekkel és feljegyzésekkel együtt elpusztíttatta. Hogy mégis e munkálatba bepillantást nyerhetünk, azt néhány szorgalmas törvénygyüjtőnek köszönhetjük. Láttuk, hogy közjogunk összeállítását országgyűléseink a törvények összegyűjtésével és revisiójával is kapcsolatba hozták. Egyik jogtudósunk, a ki valószínűleg részt vett e munkában és talán épen azt a feladatot nyerte, hogy a törvényeket feldolgozza,3 az előre megállapított rendszeres fejezetczimeket a törvényekkel együtt lemásoltatta ! E gyűjtemény után másoltatta saját törvénygyűjteményét Nádasdy Tamás az Egyetemi könyvtárban őrzött nagyobb codexébe. Valószínűleg a Nádasdy-codexből átvették a fejezetczimeket más gyűjtők is, a nélkül, hogy tudták volna azok rendeltetését. A ma ismert kéziratos törvénygyűjtemények közül a Festetich-codexben és a bécsi udvari levéltár Décréta regni Hungáriáé cz. kéziratában 4 van benne. mellékelte u. ott. (»ex quibus animum domini Ujlaky tum erga S. M. V. tum etiam erga me intelligere abunde poterit.«) 1 Pályájáról bővebben írok Királyi és kanczelláriai titkárok I. Ferdinánd korában cz. sajtókész értekezésemben. 2 Hirtelen felindulásában ugyan elmondta az esetet Batthyány Ferencznek, a ki már a legkegyetlenebb megtorlás terére akart lépni : a bűnösök genealógiájának kiirtását emlegette, de ő is elhallgatott. 3 Valószínűnek kell tartanunk, hogy a törvények átnézése volt a legkisebb munka. Egyfelől az akkor ismert törvényeknek nincs nagy száma és terjedelme, másfelől pedig több törvényt újabb törvények egész terjedelmükben hatályon kivűl helyeztek vagy szószerint ismételtek. Az akkor közönségesen ismert törvényeknél jóval nagyobb munkát adhatott a tárnokházi levéltárban őrzött jogszabályok, szokásjogi feljegyzések és a határügyek feldolgozása. 4 Jur. civ. N. 65. jelzés alatt. A czím hibásan De communi benefído regni.
