Századok – 1914

Tárcza - Hivatalos értesítő - 351

Az első magyar közjog. (II. közi., vége.) Ma előttünk úgy tűnik fel, hogy a törvények és jogszabályok összegyűjtése és kiigazítása kevesebb utánjárást és fáradságot igényelt, mint a túlnyomóan jogszokásokon alapuló Tripartitum ; a munka mégis lassan haladt előre. Tudomásunk szerint el is aludt az ügy, csak a Verbőczy befolyása alatt álló 1525. évi hatvani országgyűlés elevenítette fel. Ez, mint az 1514. évi országgyűlés is — egy czikkelyben foglalkozik a Tripartitum újabb revisiójával és királyi megerősítésével, valamint a törvények összefoglalásával ;1

de azért itt sem vált egygyé az eredetileg is egymástól függetlennek tervezett két munka. Tudjuk ugyanis, hogy Verbőczy munkájának megpecsételése és szétküldése s így törvényerőre emelkedése nem történt meg ; e hiányt akarja pótoltatni, kétségtelenül Verbőczy befolyására a hatvani országgyűlés : csupán a revisio kérdése, illetve annak mérve lehet vitás. Én valószínűnek tartom, hogy a mennyiben a törvények rectificatiója a törvényekből is merítő Tripartitum némely részét érinthette, a revisiót csak erre érthetjük.2 A mi a bennünket közelebbről érdeklő kodifikácziót illeti, az országgyűlés elejét akarta venni a halogatásnak, midőn a régóta sürgetett munka elvégzését a királyi tanácsra bízta, másfelől pedig arra oly rövid terminust szabott (a legközelebbi országgyűlés), hogy abból az előmunkálatok befejezésére következtethetünk. E határozat által ezen munkálat sorsa is tulaj donképen Verbőczy kezébe került, mert az országgyűlés őt választotta nádorrá, a nádor pedig a tanács elnöke, — senatus princeps, — a mint az egykorú írók nevezik. A Tripartitum körűi kifejtett páratlan buzgalmából biztosan következtethetünk arra, hogy ő nem is engedte volna a régóta vajúdó mu-nka 1 Kovachich : Vestigia Comitiorum 608. és Supplementum III. k. 42. 1. 2 Más a véleménye Illés Józsefnek i. m. 180. 1., végeredményben azonban a két vélemény nem zárja ki egymást. Századok. 1914. V. füzet. 23