Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Vjesnik kr. hrvatsko-slavonsko-dalmatinskoga zemaljskoga arkiva - 345

342 TÖRTÉNETI IRODALOM. 346* datiranje vremena u naHm hrvatskim glagolskim spomenicima« , cz. értekezésében Kostrencic Márkkal szemben (Mjesecnik pravnickoga drustva VI. 990—992.) kimutatja, hogy a glagolit horvát emlékek keltezésében rendszeres eljárás nem állapítható meg. — Horvát Rezső dr. : >>Gradja za proviest slavonskoh tridesetnica god. 1535—1539.« czímen közöl a közös pénzügyministerium levéltárában őrzött »Ungarische Gedenkbücher «-bői 24 — részben latin, részben németnyelvű — oklevelet, melyek az 1535—1539. években az akkori Slavonia területén : Nedelyistyén, Rakoviczán, Szamoborban, Klaineczen, Krapinán, Szvetlin, Varasdon, Muraszombaton és Radalfalván szedendő harminczadok ügyében intézkednek és élénk világítást vetnek a bánok és tisztviselők javadalmazására. — Ivié Alexa : yrapcKH CpÖH on ípyre onca^e. Eeia 30 ceo6e nos lapirojeButiCM 1683—1690«. czímen folytatja a magyarországi szerbek történetére vonatkozó adalékok közlését, ismertetve a szerb katonák szerepét Esztergom ostromában, Petrovics Nováknak működését, ki 3000 szerb vitézzel állott a császár szolgálatába, 5000 embert az egykori Szerbiából a török uralom alól felszabadított területre letelepített, továbbá a bunyeváczok (katholikus vallásra tért szerbek) letelepedését s a szerbek magatartását Thököli törekvéseivel szemben. — Silovié Slade »Franjevaöka lyekarna u Dubrovniku« czímen a raguzai minoriták klastromának levéltárában őrzött emlékiratok alapján ismerteti a rendnek 1235 óta fennálló gyógyszertárának történetét, közölve nevezetesebb gyógyszerészeinek főbb életrajzi adatait, a gyógyszertár régi reczeptjeit, kéziratos füvészkönyveit, rajzban is bemutatva fennmaradt régi mozsarait, tégelyeit, eszközeit és reproducálva a gyógyszertár ügyeire vonatkozó legfontosabb hatósági •rendeleteket. — Kempf Gyula : »Vojniíke kasarne u pozeíkoj zupaniji prije reinkorporacije 1745.« czímen a pozsegai vármegyei levéltárban őrzött okmányok alapján ismerteti a Pozsega megyében 1745 előtt •elhelyezett 5 (Pozsega, Kutyevo, Pleternica, Pakrácz és Sziracs községekben) kaszárnyára vonatkozó reánk maradt adatokat. — Nóráié Vjekoszlav : »Plate sluzincadi i nadnicara u iupaniji varadinskoj 1774.« czímen közli a Szamobor község levéltárában talált 1774. évi két limitatiót, mely feltűnteti a megye szolgálatában álló -cselédség és napszámosok járandóságát. — Horvát Rezső dr. : »ímenovanje Jerolima Laskoga za bana hrvatskoga« czímen közli a közös pénzügyministerium levéltárának »Ungarische Gedenkbücher«-jében őrzött okmányt, melylyel I. Ferdinánd király az egykor János-párti lengyel főurat, Laszky Jeromost 1540 július 13-án horvát-szlavondalmát bánná nevezi ki. Ezen hivatalát Laszky nem foglalhatta el, mert akkor követül ment Konstantinápolyba, ott a szultán fogságba vetette, az 1541-iki hadjárat alkalmával magával hozta, betegen bocsátotta el és a bán visszatért hazájába, hol ezen év deczember 22-én meghalt. — Ű. az : »Dva priloga za poviest Susjedgrada i Stubice« czímen a közös pénzügyministerium levéltárának »Ungarische Gedenkbücher«-jéből közöl két jegyzőkönyvet, melyek közül az első Susjedgrad és Stubica községeknek 1541-ben Laszky Jeromos — a másik pedig 1542-ben Székely Lukács által történt megvételére vonatkozik. — U. az : >>Kako je Koprinvica god. 1651. dobila svoju maltu ?« czimen Koprivnica község levéltárából közli III. Ferdinánd királynak 1651 január 20-án Bécsben kelt oklevelét, melylyel a község számára a török elleni védekezés költségeinek fedezésére a vámszedés jogát engedélyezi.