Századok – 1914

Történeti irodalom - Pfeiffer; Nicolaus: Die ungarische Dominikanerprovinz von ihrer Gründung 1221 bis zur Tatarenverwüstung. Ism. Karácsonyi János 332

332 TÖRTÉNETI IRODALOM. 332* Szívesen és talán hosszasan is időztem az elhúnyt nagy filozófusnak, egyúttal barátomnak emlékezeténél, a melyet jeles szakemberek, köztük közös jóbarátaink és tanítványaink elevenítettek föl. Mesterök példájára tanulmányaikban mindannyian jeligéül választották Madáchnak azt a mondását, hogy » Az egyén szabad : Érvényre hozni mind, mi benne van, Csak egy parancs kötvén le : szeretet.« Ez a könyv azért olyan értékes és szép. Márki Sándor. Dr. Nikolaus Pfeiffer : Die ungarische Dominikanerprovinz von ihrer Gründung 1221 bis zur Tataren Verwüstung. 1241—1242. Zürich. 1913. 8°. 240 1. A Magyar Tudományos Akadémia néhány ízben már kitűzte pályázatra az Oltványi-jutalmat a magyarországi domonkosrendűek történetének megírására, de nem akadt reá vállalkozó. Talán mindenki megriadt ettől a nagy feladattól, s dr. Pfeiffer Miklósnak itt ismertetett e műve mutatja, hogy a domonkosrendűek történetének megírása valóban nagy feladat. Csak 20 év történetét öleli fel e mű, s már ebben is olyan nagy dolgokról kell beszámolnia, mint a magyarországi kolostorok megalapítása, a bosnyák eretnekek felvilágosítása, a pogány kúnok megtérítése. Pfeiffer lelkiismeretesen összeszedett minden adatot, a mi csak eddig a hazai vagy külföldi levéltárakból napvilágot látott és azt hat fejezetben földolgozta. Az első a domonkosrendűek magyarországi ágának keletkezését és fejlődését ismerteti, a második a legrégibb kolostorok számát és hollétét állapítja meg, a harmadik a bosnyák eretnekek felvilágosítására irányzott küzdelmeket, a negyedik a kúnok megtérítését, az ötödik az Ázsiában maradt magyarok felkeresését, a hatodik pedig a magyar egyházban támadt bajok orvoslása végett kapott megbízatásokat adja elő. Függelékképen a magyarországi perjelek névsora és a fontosabb okiratok sorozata olvasható. Mindenesetre nagy lelkesedéssel fogadták hazánkban Szent Domonkos fiait és mindenfelé különösen a tanuló ifjúság örömmel csatlakozott hozzájuk, mert csak így érthető, hogy csupán öt domonkosrendű jött be 1221-ben és mégis öt év múlva már oly nagy dolgokba foghattak bele, mint minők voltak a bosnyákok és a kúnok térítése. Hogy a szerzetbe lépők között számosan voltak magyar ajkúak, azt az Ázsiában visszamaradt magyarok felkeresésére indított, bizonyos tekintetben ábrándos és mégis nagyra becsülendő vállalat mutatja.