Századok – 1914

Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 303

A SZATMÁRMEGYEI NÉMET TELEPÍTÉSRŐL. 351 Hogy a Gombkötővel lement svábok mennyien lehettek, nem tudjuk. A bélteki összeírásból egyáltalában nem tűnik ki nagyobb csoport új telepesnek a megérkezése. Az 1730 június 12-iki jegyzék szerint mindössze 5—6 új családról van szó, a mely külföldről jöhetett, a többiek Erdődről származnak. .1730 október 27 és 1731 január eleje közt Lang Ausztriában és a sváb földön működik. Ütazása eredményeképen 1731 márczius 23-án jelenti Bécsből, hogy 309 személyből álló 60 család a következő májusban kész lejönni. Mindegyiküknél 200 forint készpénz van. Pestig a gróf költségén szeretnének jönni, mivel ezt más magvar urak is. pl. eróf Schön born meg szokták adni. De Kötelezik magukat ezen költség visszafizetésére, Pesttől pedig a maguk pénzén mennének tovább. A hajós 1 forint 30 kr.-t kér fejenként s így 463 frt és 30 kr. járna a 309 személyért. Ennek az összegnek a felét az utazás megkezdése előtt kellene lefizetni, a másik felét pedig a szállítás befejeztével Bécsben. Lang a nyár folyamán Németországban szeretne tartózkodni, hogy ezek a családok annál jobban bízhassanak benne. Bécsi mesteremberekről is ismételten tesz leveleiben említést. A Károlyi Sándor és ügynöke közti jó viszony azonban 1731 június havában egyszerre rosszra fordult. Június 21-ikén azt írja a gróf Langnak, hogy ő nem adott parancsot neki arra, hogy Németországból hozzon telepeseket és hogy annyi költségbe verje. A gróf semmi hasznát, de annál több kárát látta Lang eddigi működésének. A hadnagy erre azt válaszolta (1731 június 27.), hogy nézze csak át Károlyi Sándor azokat a nyílt leveleket, a melyeket neki küldött. Ha nem akarja kifizetni a gróf a költségeket, akkor miért küldött újabban is pátenseket bécsi mesteremberek leszállítására ? Lang utolsó levele 1731 augusztus 27-én kelt Bécsben, s ebben a gróf állításával szemben felsorolja az általa leküldött családok számát. így 1730-ban küldött 25 szolgát Surányba, 5-öt Pestre, 1731 április 22-én pedig 12-őt Munkácsihoz Pozsonyba (tehát 42 családot). Többet azért nem szállíthatott, mert a gróf ezt neki megtiltotta. így maradtak künn azok a birodalomból való emberek, a kiket 1731 márczius 23-iki levelében említett (309 személy). Lang kegy vesztése egybeesik második költségjegyzékének keltezésével (1731 június 20). Az összefüggés világos. Károlyi Sándor sokalta a költségeket az elért eredmény silányságához viszonyítva. Nem is volt hajlandó ezeket mind kifizetni. Lang elkeseredését viszont fokozta az a bánásmód, a melyben Károlyból Bécsbe visszatérő feleségét a gróf emberei állítólag részesítették. Lang panasza szerint ugyanis Debreczen környékén ledobták az asszonyt a kocsiról, s otthagyták az úton, úgy hogy