Századok – 1914

Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 303

3°4 DR. VONHÁZ ISTVÁN. A kérvények kedvező elintézése után megérkezett a sváb telepesek első csoportja. A Pozsonyban tartózkodó Károlyi Sándornak és feleségének, Barkóczy Krisztinának, egymással való magyar nyelvű levelezése hű tükrét adja az első telepítés lefolyásának.1

1712 jún. 16-án indult el Kereskénvi Jónás uradalmi tiszt a svábokkal Pozsonyból Nagykároly felé. Az első telepesekkel jött papjuk is, a kinek investiturája (jurisdictiója) Kaplonyra szólott. A grófné türelmetlenül várta a jövevényeket, azt hitte, hogy legfeljebb százan lesznek. Annál nagyobb lett ijedelme, a mikor ura leveléből értesült, hogy több százan fognak érkezni. Hogyan fog ő a szűk időben ennyi népet eltarthatni ! Szorgalmasan őröltette a lisztet Olcsván és Szatmáron, a mint ezt neki ura meghagyta. Italról sem volt szabad megfeledkeznie. »A svábok, a hol lesznek, Szivem, bort, sert, pálinkát áruitassatok, mert a víztől mind elhal, nem szokván hozzá.« Eötvös urammal bejárta a telepeseknek szánt falvakat, megnézegette a számukra kijelölt utczákat és házakat. 1712 júl. 14-én érkezett Károlyba a svábok egyik részével a gróf pozsonyi gazdájának a fia. A másik részük szekér hiányában Kereskénvi uradalmi tiszt felügyelete alatt Debreczenben maradt ; körülbelül százat pedig még Debreczenből elvittek Olcsvára.2

Júl. 21-én Kereskényi is Károlyban volt már, de svábjainak egy részét kénytelen volt, Andrási uradalmi tiszt gondjaira bízva, Debreczenben hagyni, ugyancsak szállító eszközök hiányában. Végre júl. 27-én jelenthette Barkóczi Krisztina urának, hogy Andrási uram is megérkezett embereivel, s így már együtt volt a három csoportban bejött első telepítés. A júl. 14-én jött első csoport Erdődön szeretett volna letelepedni, de a grófné nem akarta őket magától oly »távol szakítani«. Csanálos, Kaplony, Nagykároly3 és Csomaköz lettek az eddig említett sváb telepesek lakóhelyei. Csomaközön telepedett meg az Andrásival érkezettek egy része, Olcsvára mentek a mesteremberek, Majtényba a molnárok. A sváb jövevények helyzete érkezésük első hónapjaiban nem igen volt irigylésre méltó. Barkóczi Krisztina kétségbeesett színekkel ecseteli nyomorúságukat urához intézett leveleiben. 1 Az első ily tartalmú levél 1712 június 16-án kelt, az utolsó 1712 szept. 21-én. 2 Szatmármegyei kisközség Mátészalkától északra. 3 Nagykároly már 1333 előtt róm. kath. parochia volt, 1545-ben megszűnt a plébánia, 1723-ban a katholikusok visszafoglalták. Anyakönyvei vannak 1734 óta. 1910-ben lakosai így oszlottak meg: róm. kath. 5932, gör. kath. 3893, gör. kel. 25, ág. ev. 230, ref. 3500, izr. 3491.