Századok – 1914
Értekezések - R. KISS ISTVÁN: Az első magyar közjog - 291
302 R. KISS ISTVÁN. — AZ ELSŐ MAGYAR KÖZJOG. az eszme nem is a Tripartitum elkészülte után, hanem az előtt, Verbőczy megbízásával egy időben merült fel.1 Kezdetben csak azt kívánták a rendek, hogy az anyagi magán- és per jogon kivül (Tripartitum) II. Ulászló király a saját uralkodása alatt kiadott törvényeket és jogszabályokat is — décréta sua et statuta — gyűjtesse össze és foglaltassa egyetlen decretumba.2 Kívánták azért, mert az Ulászló alatt hozott terjedelmes törvényeket és jogszabályokat úgy tekintették, mint a melyek a törvénybe foglalható magyar jogot kimerítik.3 Kívánták azt ugyanazon országgyűlésen, melyen kimutathatólag tökéletessé akarták tenni törvényhozásilag megállapított jogunkat és a melyen vitát okozott egy igen fontos közjogi kérdésben a különböző törvények ellenmondása.4 E határozatot már nem csupán az Ulászló-féle törvényekre és jogszabályokra szorítkozva megerősítette az 1507. évi XX. t.-cz. és miután Verbőczy elkészítette s a király elé terjesztette Tripartitumát, az 1514. országgyűlést a két jogkönyv, illetve törvény ügye egyszerre foglalkoztatta. Az előbbiről — (iura scripta) — mint már kész, csak átvizsgálásra, megerősítésre és szétküldésre váró, az utóbbiról pedig még mindig mint ezután elvégzendőmunkáról emlékeznek meg.5 Ebből önként következik, hogy a törvények és jogszabályok összefoglalásának kérdését még jó ideig ki kell kapcsolnunk a Verbőczy-kérdésből, hogy a Jagello-korban egy olyan munkáról van szó, a mely a Tripartitumtól független, a mely épen azzal együtt öleli fel a magyar jogot. R. Kiss István. 1 Verbőczy megbízásának időpontját Fraknái állapította meg kiváló életrajzában 60. 1. Elfogadja ezt Timon i. m. III. kiadás 612. 1. és Illés i. m. 129. 1. 2 1504 : XXX. t.-cz. 3 Az 1504. évi országgyűlés czikkelyeinek bevezetése világosít fel erről, e szerint Ulászló alatt különböző alkalmakkor különböző törvényeket és határozatokat hoztak, de az idő rövidsége és az ügyek sokasága miatt minden határozatot nem önthettek törvény alakjába. Az 1504. évi országgyűlés legfőbb czélja épen az előbbi határozatok kiegészítése és tökéletessé tétele (ad completionem et perfectionem praemissarum aliarum constitutionum). 4 Item quia in donationibus et collationibus bonorum et iurium possessionariorum ad Regiam Maiestatem devolvendorum omnes ferme constitutiones regni hactenus factae inter se discrepare videntur. 1504 : X. t.-cz. 5 1514: LXIII. t.-cz. Ez már egész határozottan nemcsak az Ulászló-féle, hanem expressis verbis az összes decretumokról (universa décréta) és nemcsak összegyűjtésükről, hanem kiigazításukról (rectificatio) is beszél.
