Századok – 1914

Értekezések - R. KISS ISTVÁN: Az első magyar közjog - 291

AZ ELSŐ MAGYAR KÖZJOG. 295 A privilégium, mint jogi fogalom, a Verbőczy és commentatorai meghatározása szerint lex privata et singularis vagy exemptio specialis, mely csak egyeseket illet ; még pedig vagy a köztörvény keretében, vagy épen annak ellenére. Egyenes ellentétben áll a decretum, vagy ius commune fogalmával, melyeket Verbőczy a privilégiummal szemben azonosnak tekint.1 Hogyan jut ezen singularis, magánjogi fogalom ahhoz, hogy békességesen egyesüljön a vele ellentétes commune, sőt regni jelzővel s egyesülésük micsoda új fogalmat fejez ki ? Tegyük vizsgálat tárgyává először is az egyesülés tanulságos folyamatát ! Ma már alig szenved kétséget, hogy a Szent István-féle királyság magánjogi jellegű, a királyi hatalom korlátlan volt. E korlátlanság, a mera absoluta potestas, a királyság első, sőt egyetlen törvénye. Egyesek tetszésszerinti, jóakaratú meghallgatásával, sőt teljhatalmából szab törvényt országának ; 2 ő a földi igazság egyedüli forrása, belátása szerint kormányozza az országot, minden alattvalójának feltétlen ura, korlátlan hatalma alól csak némileg is szabadulni, jogokat nyerni csakis kivételesen, privilégium alapján lehetséges. Mint apostoli király, pápai követi joghatóságából kifolyólag is szervezi, kiváltságolja az egyházi rendet, világi téren tetszése szerint, privilegialiter emel ki egyeseket s teszi hatalma némi körének részeseivé, gyakorlójává tisztviselőit, részesíti előjogokban érdemes híveit s engedélyezi, hogy a hospesek és hospes-rajok itt is régi szokásaik szerint éljenek. Mindez privilegialiter történik, ezért van az, hogy a Szent István-féle államszervezetnek és társadalomnak törvényeiből halvány vázlatát sem vagyunk képesek összeállítani, hacsak a mintául vett frank birodalmi viszonyokból és a későbbi fejleményekből vissza nem következtetünk. Tehát a privilégium mindjárt a királyság megalapítása alkalmával nagy szerepre jut, akár a germán népeknél, de mégis van egy nagy különbség. Míg külföldön a privilegialis jogok a társadalmi egyenlőtlenségből erednek és a privilégium a közhatalom és törvény rovására jut uralomra, nálunk kétségtelenül épen a királyi hatalom elvi korlátlanságából indúl ki és sohasem juthatott uralomra a királyi hatalom fölött. Azonban tagadhatatlan, hogy nálunk is a privilegialis jogok 1 Partis II. Tit. 8. Sad quaeri potest, utrum Decretum seu jus commune tollatur per privilégium ? 1 Decrevimus nostra regali potentia — olvassuk I. t. 6. czikkelyében.