Századok – 1914

Értekezések - SZEGFÜ GYULA: Két historiographus Castaldo erdélyi seregében 17

Két historiographus Castaldo erdélyi seregében. Erdélyt a nyugati világnak Fráter György fedezte fel, mikor lemondatván Izabella királynét, megnyitotta az országot Ferdinánd király serege előtt. Mindaddig Erdélyépen oly ismeretlen, hírnév és érintkezés nélkül szűkölködő keleti tartomány volt, akárcsak Moldva vagy Oláhország. Néhány, erre tévedt utazó elbeszéléséből, az egyiknek, Reichersdorfnak újságírói felületességgel készült leírásából annyit mégis megtudtak a nyugati emberek, hogy ez a távol, alpesi nagyságú hegyektől körülzárt ország természeti kincsekben, főként nemes érczekben gazdag. Még a dunai magyarok is erre a gazdagságra gondoltak, mikor Erdély felé, ritkán, járt gondolatuk. S most, Fráter György elhatározása folytán, megnyílt ez a rejtélyes gazdagság mindenki számára, a ki nem riadt vissza a hosszú, ismeretlen út veszélyeitől. Űj gazdag gyarmatnak nézték Erdélyt, melyből munka nélkül lehet meggazdagodni. Szerencselovagok zaklatták a bécsi udvari kamarát nem nagy szakértelemről tanúskodó tervekkel, hogyan lehetne kiaknázni az erdélyi bányákat, — a tervkovácsnak búsás megfizetése árán. Az ország elfoglalására küldött spanyol és német csapatok után folyvást jöttek újabb és újabb, olasz és spanyol lovagok Bécsbe, a kik hallván a lovagi vállalatról, utólag küldették le magukat Castaldo seregébe, nehogy elszalaszszák a jó alkalmat. Mikor Castaldo már a legnagyobb nyomorban volt fizetetlen zsoldosaival együtt, még mindig jönnek hozzá nyugatról jó reménységgel telt gyanútlan vitézek. A színmagyar Bornemisza Pál püspök is lelkendezve írja, hogy megérkezett e tinder es országba, igaz, hogy nemsokára már panasz -szal telve jegyzi meg, hogy bizony szegények vagyunk ebben a Kenches Erdeiben. Erdély csakugyan szegény volt. Nem tudta ellátni azt az állandó hadsereget, mely nélkül nem lehetett az országot a töröktől való függetlenségben megtartani. Castaldo szégyenkezve, lopva vonúlt ki búcsú nélkül megszökött ezredei után, s a Sziléziában affektáló Izabellának ölébe hullott Erdély — Fráter György nélkül. Az a számnélküli sok ide-Századok. 1914. I. füzet. 2