Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Vasárnapi Ujság - 241

22Ó TÖRTÉNETI IRODALOM. SiS megállapítja, hogy a római vadaskertekben és czirkuszi játékokban bölények is szerepeltek. Első hiteles megjelenésüket Nero császár idejében lehet megállapítani, bár állítólag Caligula alatt is szere­peltek. Plinius részletesen leírja az állatot, melyet germániai időzésé­ből szabad állapotban is ismer. — Marczinkó Ferencz : Szegfű Gyula A száműzött Rákóczi cz. könyvét ismerteti, megállapítja új feldolgozá­sát, sok elismeréssel ír széles látóköréről, újszerű beállításáról s élvezetes stílusáról, de kifogásolja, hogy Rákócziról sokszor gúnyos és kicsinylő hangon ír. — Sz. Gy. F err er 0 A Caesarok hitvesei cz. munkájáról emlékezik meg, mely mű elfogulatlan szempontja s jellemző ereje által tűnik ki. —y —r Ibrányi Alice Háborús emlékek cz. kiadványát ismerteti. A Vöröskereszt-egylet bulgáriai missójá­nak vezetője beszéli el benne a legutóbbi balkáni háború benyomásait. Vasárnapi Újság. 4. sz. A világ legöregebb huszárja. A jelen­legi kecskeméti, valaha Nauendorf-huszároknál vitézkedett Skultéty László, a ki nyolczvanegy esztendeig szolgált a hadseregben. 1735—38 között született s 1832-ben halt meg. Három császárt szol­gált a magyar katona hagyományos vitézségével s zászlótartói rangra vitte. Ferencz császár tisztté akarta kineveztetni, de a vén katona nagyon szabódott tőle. Üjaradon halt meg, a hol emlék­táblát állítottak neki. Egykorú képe ki volt állítva az 1900. évi párisi világkiállítás magyar huszártermében. — Iván Ede : Régi fürdők Pest-Budán. Ma már csak részben vannak meg azok a pompás fürdők, melyeket a török uralom alatt építettek Budán s magyar följegyzés sem sokat szól róluk. Ellenben annál jobban megbámulták az átutazó külföldiek s a többi között Broun angol orvos s Marsigli a budai török fürdőket a világ legszebb fürdőinek tartják. A czikk fölsorolja a nevezetesebb fürdők eredetét, köztük a Ráczfürdőét, melynek alapítása állítólag IV. Béla korába megy vissza. 5. sz. Radisics Jenő : Az iparművészeti múzeum szönyegkiállítása. Az iparművészeti múzeum legutóbbi kiállításának történeti érdeket ad az a körülmény, hogy a gyűjtemény Erdélyből került s a szőnye­geken található évszámok szerint a XVII—XVIII. századból valók. Hazánkban a legtöbb keleti szőnyeg Erdélyben található s főpiaczuk Brassó volt. A kiállított darabok mind kisázsiai török eredetre val­lanak s jelentékeny részük egyházi tulajdon volt. — Huszonöt év előtt. Rövid megemlékezés az 1889 január 31-én történt katasztrófá­ról, Rudolf trónörökös haláláról. — Paál Jób : A mikor a Lánczhíd megszületett. A budapesti Lánczhíd terve 1828-ban fordúl elő először gr. Széchenyi István leveleiben, a következő évben már kész tervet nyújtott be. A terv kivitelével Clark Ádámot bízták meg ; 1824 aug. 24-én tették le az alapkövet s 1849 nov. 21-én nyitották meg hivatalosan. A főv. múzeumban több százra megy a Lánczhídról szóló rajzoknak és írásoknak a száma. 6.SZ. Ismerteti a műemlékek orsz. bizottsága kiadásában megje­lenő Magyarország műemlékei cz. munka III. kötetét, sok elismeréssel ír úgy belső tartalmáról, mint külső kiállításáról. Kiemeli benne br. Forster Gyula, Möller István. Eber László és Róth Viktor czikkeit, 7. sz. Colosanti Arduino : A monda forrásánál. Az Aegei-szige­teken legújabban végzett archaeologiai kutatásokról szól, melyek közül a legfontosabbak Rhodos szigetén történtek. Hat város romja emelkedik rajta, köztük a Homeros említette Jalisosé és Kamisosé. — Zuboly : Magyar szalonviselet. A mult század negyvenes éveiből való magyar divatról szól, melynek fő jellemző vonása volt a nyugat­európai viselet elterjesztése a magvar motívumok alkalmazásával. Századok. 1914. III. füzet. I6

Next

/
Oldalképek
Tartalom