Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Az Ujság - 230

22Ó TÖRTÉNETI IRODALOM. SiS Aranyosvidék. 1914. 6. szám. Harmath Domokos. A tordai országgyűlések. Báró Orbán Balázs után a Tordán 1288-tól 1797-ig Tordán tartott 127 országgyűlést sorolja fel. Archeológiai Értesítő. XXXIII. k. 5. sz. Supka Géza dr. a Nemzeti Múzeum tulajdonába került tépei népvándorláskori leletet ismerteti. A VII—VIII. századi leletnek minden egyes tárgya kiüt az eddig ismert népvándorlási leleteknek ismert mellékleteiből. Kivált érdekes benne egy hellenisztikus (alexandriai ?) izlésű ezüst tál töredéke (az egykori tulajdonosa —T valószínűleg mint rablózsákmányt — négyfelé vágta) bizánczi ezüst-finomsági bélyegekkel. A lelet egyik jellegzetes darabja egy arany csattformájú díszítmény, a melyhez legközelebbi analógiául a Pósta Béla által ismertetett szolikamszki (permvidéki) csattfejek szolgálnak. Volt még a leletben ezüst pohár töredéke, arany kardpánt és markolatgyűrű. — Darnay Kálmán Somlyón lelt hallstattkori bronzszobrocskát mutat be. »A bronzszobormű ruhátlan vízhordó leányt ábrázol a szobrászművészet legkezdetlegesebb kivitelében, a magyar földön az emberi alak ábrázolásának egyik legrégibb emléke«. •— Omer Feridun (Budai török emlékek) ismerteti a 89. budai pasának, az 1667 okt. 28-tól 1670 okt. 30-ig e tisztét viselt Mahmud vezirnek rendeletére 1668-ban készült budai kible-táblát, a melyet a Nemzeti Múzeum kőtára őriz. — Kremmer Dezső dr. néhány érdekes, Budát ábrázoló XVII. századi kézirajzot mutat be a Fővárosi Múzeum gyűjteményéből. Az egyik Wierx Hieronymus hollandus művész tusrajza 1600 k. A lapon az 1603-ik évi csepelszigeti csatából látunk jelenetet, továbbá Pest és Buda, valamint Óbuda madártávlati képét látjuk rajta. A rajz középső részét utóbb mintegy 40—50 pest-budai rézkarc ismétli. A következő egy 1686. évi franczia felírású tollrajz : ismeretlen mestere a korabeli munkák útmutatásai és földrajzi leírásai segítségével készítette el lapját, a nélkül, hogy látta volna Budát. A harmadikat j'684-bcn rajzolta Hannenstein császári mérnök Badeni Lajos őrgróf rendeletére ; a hadászati szempontból rajzolt kép Budavárát ábrázolja a Vérmező felől. — Kenczler Hugó dr. hat oltárszárnyat ismertet, a melyek Fischer-Colbrie kassai püspök adományából kerültek a kassai múzeumba. A Mária életére vonatkozó festmények 1430—35 között készültek a cseh hatás alatt dolgozó boroszlói festőiskola befolyása alatt Kassán, a mely városban fennállott festőiskoláról históriai bizonyosságunk van. — Kisebb irodalmi ismertetések után Hekler Antal dr. ismerteti az egykori Fejérváry-Pulszky gyűjtemény néhány külföldre került darabjának sorsát. — A székely rovásírás emlékei czímű ismertetésben a folyóirat szerkesztője bejelenti, hogy legközelebbi számában a Gyergyó-Ditró melletti Tászoktető nevű hegyen talált rovásírásos köveket fogja ismertetni. Az Újság. 1914. 22. sz. Bányai Károly : Kossuth és a lengyelek 1S48—49-ben. (Falkovszky Gyula visszaemlékezéseiből.) 1848-ban úgy látszott, hogy a háromfelé tagolt Lengyelország felszabadul. Az oroszországi lengyel ifjak tömegesen szöktek át Galicziába, hogy Lengyelország felszabadításából kivegyék részöket. A reactio felülkerekedésével a lengyelek kellemetlen helyzetbe jutottak. Falkovszky, az Ilyvóban tartózkodó orosz lengyel, azt tanácsolta nekik, lépjenek érintkezésbe a magyarokkal lengyel légiók alakítása ügyében, ö kész vezérökkel Pestre utazni Kossuthhoz. Falkovszky és társa ép akkor érkeztek Pestre, midőn Kossuth a táborba készülődött, s meghívására Esztergomig utaztak s a hajón beszélték meg az ügyet. Erről a tárgyalásról érdekes visszaemlékezések vannak Falkovszky