Századok – 1914

Értekezések - ECKHART FERENCZ: A főbányagrófi méltóság szervezése 197

A FŐBÁN'YAGRÓFI HIVATAL SZERVEZÉSE. 201 főintézőt (Verwalter). Valamennyinél elsősorban megkövete­lendőnek tartják, hogy latinúl tudjon az igazságszolgál­tatás és a magyar hatóságokkal való érintkezés érdekében. Minthogy egy személy ily sok irányú tevékenységet nem fejthetne ki, adjanak mellé egy tisztviselőt (obrister Steyger), ki a hutákra felügyel, a bányákba leszáll, szóval bánya­szakértő, ki maga is dolgozott már bányában.1 A bizottság a rábízott feladatot, úgy látszik, teljesen megoldotta, a bányarendtartást is elkészítette. A bányarendtartás ter­vezetét a biztosok a bányavárosok kiküldöttei előtt fel akarták olvasni, hogy azok észrevételeiket megtehessék és óhajtásaikat figyelembe vegyék. A városok minden remény ellenére a tervezetet visszautasították, holott az — a magyar kamara véleménye szerint is — határozottan javukra vált volna.2 A király kifogásaik ügyében újból a magyar kamara véleményét kérte ki. Ez fel is terjesztette véleményét azon óhajtásával, hogy a további tárgyalásokra a magyar kamara képviselői is meghívassanak. A bányavárosok — több képtelen kifogás mellőzésé­vel 3 — főleg két kérdésben emelték fel szavukat. Az első általában tiltakozott az új rendtartás behozatala ellen, mivel a bányászok nehezen tudnának hozzászokni. Másik kifogá­sukban az igazságszolgáltatás új rendje ellen foglaltak állást, mely szerint szakértő iudex montanorum ítélkeznék, ki csak a főbányagróftól, illetőleg annak helyettesétől függne. A városok szerint ez a városi hatóságok tekintélye teljes elvesztését jelentené. A kamara épen a bányabíróság újjá­szervezését helyesli legjobban. A bányabírót és a melléje rendelt esküdteket a király fizesse, felebbviteli hatósága a a főbányagróf legyen, kitől legfeljebb supplicatio formájá­ban lehessen a királyhoz fordulni. Az új rend az igazság­szolgáltatásban feltétlenül szükséges, mert a régi tarthatatlan. A régi felebbezési forum az egyes városok bíróságától a többi hat város összességének bírósága volt. A felebbezőnek saját költségén kellett a városok bíráit és esküdteit összehozni s mivel azok gyakran nem jelentek meg vagy nem elegendő számban, hiába dobta ki a felebbező a költségeket. A további 1 Abschrift aines Articls aus der Comissarii Relation so im 1550 Jar in die hungrischen Pergstett verordennt gewesen, ainen obristen Camergrafen betreffendt. — Közös p. ü. ltár. 15371. fasc. 3 A magyar kamara felterjesztése. 1552 márcz. 15. Közös p. ü. ltár. Hung. 3 Ut autem pleraque absurda, frivola et inter se quandoque pugnantia . . . omittantur, írja a magyar kamara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom