Századok – 1914
Értekezések - ECKHART FERENCZ: A főbányagrófi méltóság szervezése 197
A főbányagrófi hivatal szervezése. Az alsó-magyarországi hét bányaváros (Körmöcz-, Selmecz-, Besztercze- Üj-, Béla-, Baka- és Libetbánya) viszontagságos sorsában fordulópontot jelent az 1548. esztendő.1 Azon egyezség, melyet V. Károly császár II. Lajos özvegye, Mária királyné és fivére, Ferdinánd között közvetített, utóbbi birtokába juttatta egyéb jövedelmek mellett a bányavárosokat, melyeket még II. Lajos kötött le Máriának hitbére fejében és a melyek férje halála után is soha meg nem támadott birtokában maradtak. Minthogy 1546-ban a Fuggerek Beszterczebányát is átadták Ferdinándnak, az egész alsómagyarországi bányászat királyi kezelésbe került. Mária birtokában a bányászat szépen fellendült, a mit főképen az igazgatás szervezettségének és a bányajog reformjának köszönhetett.2 A bányászat történetének ezt a korszakát, mely pedig következményeiben nagyjelentőségű volt, nem ismerjük annyira, mint az a meglevő számadások alapján lehetséges volna.3 De hogy a kortársak is észrevették, hogy Mária igazgatásának nagyon sok köszönhető, kitűnik abból, hogy az igazgatást tudatosan azon alapon akarták tovább fejleszteni, melyet Mária vetett meg. Ferdinánd, ki korának legkiválóbb közigazgatási szervezőtehetsége volt, alig jutott a bányavárosok birtokába, 1 A magyar bányászat kritikai történetének megírása hazai történetírásunk egyik nem kicsinylendő feladata, gazdaságtörténetünk egyik legfontosabb fejezete volna. Az eddig megjelent legfontosabb munkák közül : Kachelmann János dolgozatai : Geschichten der ungarischen Bergstädte und ihre Umgebung Schemnitz 1853— 1867. Das Alter und die Schicksale des ungrischen und Schemnitzer Bergbaues. Pressburg 1870. levéltári kutatások nélkül készültek. — Wenzel Gusztáv : Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest, 1880. nagy vonásokban a legjobb feldolgozás, az anyag levéltári része azonban szintén nagyon hiányos. — Péch Antal : Alsó-Magyarország bányaművelésének története felhasználja ugyan a körmöczi és selmeczi levéltárakat, de az udvari kamara bécsi levéltárát nem, miért is különben sem oknyomozó, krónikás előadása localis jelentőségű részletekben vész el. 2 Wenzel i. m. 185. s. köv. 3 A bányakezelés számadásai a Házi, Udv. és Áll. Lvtban vannak.
