Századok – 1914

Értekezések - POMPÉRY AURÉL: Adalékok az emigratio történetéhez - 161

IÖ2 DR. POMPÉRY AURÉL. Másrészt : a magyar kérdésnek ébrentartása az európai sajtóban tagadhatatlan, nagy positivum volt. Ki kételkedhetnék, hogy ennek volt hatása az események fejlődésére ? * Hogy az olvasó az alább közlendő leveleket mentől jobban értékelhesse, a milieure nézve a következőket emelem ki Kossuth Lajos »Irataim az emigratióból« czímü művéből, az emigratio ezen okmánytárszerű s a tényeket illetőleg mindennél hitelesebb történetéből : Az emigratio első testületi fellépésének mondható azon tiltakozás, a melyet Teleki László gróf, Szemere Bertalan, Vukovics Sebő, Klapka György és Czetz János tábornok fejeztek ki 1851 elején a franczia kormány előtt Ausztria azon szándéka ellen, hogy a drezdai fejedelmi conferentián valamennyi országát és tartományát — tehát olasz tartományait és Magyarországot is — a német confoederatióba kebeleztesse be, hogy ha majd Magyar- vagy Olaszországban ellene támadnának, ezt a német szövetség a maga megtámadásának vegye s megvédelmezze Ausztriát. — Akkor még Kossuth az európai diplomatia foglya volt Kisázsiában. (I. 14., 15.) Az emigratiónak állandó testületté való szervezésére az első lépés 1851 jul. 5-én történt, a mikor is megalakult az »emigrationalis választmány«, melynek elnöke Teleki László gróf, alelnöke Vukovics Sebő, jegyzője Irányi Dániel, tagjai Klapka György, Czetz János tábornokok, Andrássy Gyula gróf, Gorove István, Kemény Farkas és nemeskéri Kiss Miklós, ezredes lettek. Az 1859-ben egyrészt a szövetkezett olasz és franczia,. másrészt az osztrák közt kitört háború előtt és alatt Kossuth Lajos, a ki abban az időben állandóan Londonban lakott, igen beható tárgyalásokat folytatott III. Napoleon császárral és Cavourral a magyaroknak a háborúban való részvételéről. Napoleon és Cavour azt óhajtották, hogy mialatt a háború folyik, a magyarok keljenek fel az osztrák ellen. Kossuth azonban annak, hogy a nemzetet felkelésre szólítsa, feltételéül szabta, hogy Magyarországba (Fiume felől) tekintélyes franczia sereg jöjjön be, hogy tehát itt »a franczia zászló becsülete angazsálva legyen«, továbbá, hogy Napoleon nyíltan fogadja szövetségeseiül a magyarokat és a magyar ügy diadalrajuttatása az olasz kérdés megoldásával »koordinált« czélja legyen az egész háborúnak. Kossuth e feltétel mellett mindvégig szilárdan megmaradt. Erről a történelem