Századok – 1914

Tárcza - Veress Endre: Mikor lett protestánssá Berzeviczy Márton? 149

TÁRCZA. 153 ellentétes anyagi érdekei és diplomatiai hivatása közepett vallásos meggyőződését nagyon mélyen szivében rejtegette«, habár munkám számos helyén olvashatta volna, hogy Berzeviczy Márton a leistenaui lutheránus templomot a magáéból újraépíttette s költségére még a brandenburgi őrgróftól is kért és kapott pénzt. A ki templomot épít, az szerintem nem lehet vallásilag indifferens. Másfelől Berzeviczynek nem is kellett rejtegetnie vallásos meggyőződését, mert azért neki hajaszála sem görbült meg a katholikus lengyel királyi udvarban, melyben senkit nem üldöztek vagy mellőztek nem-katholikus hitéért ; mindössze csak arra van példa, hogy az udvarba bejáró pápai követek igyekeztek a szerintök eretnek főurak egyikét-másikát megtéríteni — majdnem mindig eredménytelenül, a miről keserves jelentéseket küldözgettek Rómába ! Bírálóm másik hibája, hogy a XVI. századi eseményeket gyakran mai szemüvegen át nézi és itéli meg. Ezért nem becsüli és értékeli kellően azt a fontos adatot, hogy Berzeviczy Márton elitélő, könyörületes hangon czéloz a Bertalan-éji borzalmakra, mert Berzeviczy Márton e magatartásában nem az a lényeg, a mit benne Erdélyi lát, »mintha bizony az elitélő. könyörületes hang katholikus ajkon ebben az időben lehetetlen lett volna«, hanem az, hogy arról a világtörténelmi eseményről egykorú katholikus írónál azt az elitélő hangot nem fogja a bíráló megtalálni ! Hogy Nádasdy Tamás nádornak bírálóm szerint Berzeviczy Márton bizonyára egész életére kiható szerepével »szinte felületes rövidséggel végzek«, annak az az oka, hogy az a befolyás nem volt olyan »egész életére kiható«, a mint Erdélyi gondolja, meg aztán Berzeviczy Márton és Nádasdy viszonyára az elmondottnál több világosságot nem deríthettem fel, még az óriási Nádasdylevéltárból sem, melynek még számadásait is átnéztem — minden siker nélkül. Már pedig én igazoló iratok (pièces justificatives) nélkül se nem irok, sem el nem hiszek semmit. Hogy meg nem »a belső ható okokat, hanem úgyszólván csak a külső nagy eredményeket« adtam elő munkámban, azért van, mert nem szeretem a terjengősséget ; hiszen munkám így is nagyobb lett előre kiszabott s rendelkezésemre állott terjedelménél. Különben is nem tartozom azok közé, a kik nyakra-főre elemeznek, akár indokolt, akár nem s valóban többre becsülök egy jó, positiv adatot száz következtetésnél vagy lelki analisisnél, a melynek eredményét igen gyakran tönkreteszi egy-egy felbukkant újabb adat, miként bírálómnak Berzeviczy Márton katholikus hitéről való felfogását és belőle levont hibás következtetéseit is ellensúlyozták azok az okleveles adatok, melyeket felsoroltam. Munkám nem máról-holnapra készült, hanem azt húsz évi kutatás és gyűjtés alapján írtam s még egykorú, jó illusztráczióit