Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 138

13« TÖRTÉNETI IRODALOM. I27 Alkotmány, 1914. 16. sz. Dr. B. G. : Farsangi udvari élet a második császárság idejében. Egy nagy terjedelmű franczia műből részletet közöl, mely a Tuileriákban tartott udvari bálokat vázolja érdekfeszítő módon. A Magyar filozófiai társaság közleményei, 1913. 3. és 4. szám. Mahler Ede : Vallástörténeti s vallásbölcseleti tanulmány a régi egyiptomiakról. Monotheisták vagy pantheisták az egyiptomiak? Arra az eredményre jut, hogy az egyiptomi vallás fővonása alapjában az Isten egysége. Isten mindenütt az egy és az egyetlen, aki önmagától van és megközelíthetetlen. De mikor a kisebb önálló kormánynyal bíró nomosokból az egyöntetű Egyiptom kialakúl, akkor minden nomos megőrizve a maga istenét, az istenek egész serege keletkezik. Vallási meggyőződésükben a halhatatlanság eszméje mély gyökeret vert. A test a földé, a lélek az ég felé vándorol s a Ta-czezer-ben élvezi az igazi halhatatlanságot. A Tengerpart, 1914. 17. sz. Somogyi Gyula : Bem, Simonyi és Kemény czímmel epizódot közöl az 1848—49-iki szabadságharczból. Az Újság, 304. sz. Szekeres Jenő : A Glücksburg-ház jubileuma. Ötven éve, hogy a Glücksburg-ház Dánia trónjára jutott. E trónralépés emlékünnepe évfordulója egyúttal a dán történelem legvégzetesebb eseményének, az 1863-iki úgynevezett novemberi alkotmány elfogadásának. — 305. sz. Samassa Désy Annie : Napoleon sírja. Napoleon nagyságát jellemzi. — Takáts Sándor : Ráthóti Gyulaßy Lászlónak., a XVI-ik század egyik legjelesebb vitézének haditetteit írja le. — 1914. 1. sz. mellékletén az Év története van összeállítva időrendben következő rovatokkal : Belpolitika, Külföld, Képzőművészet, Színház, Zene, Főváros, Sport, Igazságszolgáltatás, Közgazdaság. — 14. sz. Bloch Henrik : A spanyol Bourbonok családi viszálya. IV. Károly spanyol király és Pármai Mária Lujza családi viszonyait rajzolja. Bácsmegye, 1913. 51. sz. Evetovits János : A bácsmegyei főispánok beigtatása Bácsban. (A török hódoltság után.) Budapesti Hirlap, 1914. január 21. Radisics Elemér az Iparművészeti Múzeumtól rendezett Szőnyegkiállítást ismerteti. A kiállítás »bámulatraméltó gazdagságban mutatja be a kisázsiai szőnyegipar fejlődését a XVI-ik századtól a XVIII-ik század végéig.« A kiállítás anyagának zöme Erdélyből került ki ; Brassó volt egykor a szőnyegkereskedelem központja ; innen van az, hogy a keleti szőnyegek erdélyi szőnyeg elnevezéssel jutottak forgalomba. Itt említjük meg, hogy a kiállításról részletesen tájékoztat a Csányi Károlytól összeállított leíró lajstrom. (Budapest, 1914. 8r. 92 1. és 21 mellékelt kép.) Budapesti Szemle, 1913. decz. Szász Károly fiatalkori naplójából : Forradalom után. Közli legifj. Szász Károly. A napló az 1849 aug. 27.—1850 jan. 1. közti időt öleli fel. Világos után Tiszaroffon élt a bujdosó honvédtiszt a Borbély-családnál s ott értesült az új hírekről, a melyek följegyzése közepett sok költői lendülettel veti papirra érzelmeit. — Domanovszky Sándor : A trónöröklés kérdéséhez az Árpádok korában. Fraknói és Ferdinándy tanulmányaival foglalkozva azt vitatja, hogy a középkorban a választás nálunk sem érvényesült a szó modern értelmében. Ez consensus nyilvánítása volt. I. Béla előtt nem talál adatot a testvérörökösödésre, Kinnamost pedig nem tartja megbízhatónak. Részletesebben foglalkozik tehát Béla trónkövetelésével és ennek okait az országnak fölosztásában és a lengyel hatás érvényesülésében látja. Eredménye, hogy az Árpá-