Századok – 1914
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Wenczel király megválasztása 1301-ben 81
A KIR. TITKOS KANCZELLÁRIA EREDETE MAGYARORSZÁGON. 99 láriában készültek s a király rendes nagypecsétjével voltak megerősítve.1 A XIII. század folyamán peres ügyekben az országbíró helyettesítette a király személyét s innen kezdve nem in curiam regiam vagy in presenciam regiam, hanem in presenciam iudicis curie idézték a peres feleket. Ez a helyettesítés idővel állandó jellegűvé vált s a XIV. század közepéig minden a királyi udvarban lefolyt per rendes bírája az országbíró volt, az ítéletekről az országbíró neve alatt adtak ki okleveleket, melyek az országbíró pecsétjével voltak megerősítve. A királyi udvar illetékességét pedig nem annyira a peres felek jogállása szabta meg, mint inkább a per tárgya, mert a főbenjáró ügyek, adományi perek és az alsóbb bírósági ítéletek elleni fellebbezések ide voltak utalva.2 A iudex curie rendes bírói működésének kialakulásával nem szűnik meg teljesen a király személyes bíráskodása, hanem rendkívüli bírósággá lesz, a mely csupán kivételes esetekben működik. E rendkívüli bíróság kialakulása kezdetén a királyt akadályoztatása esetében rendszeresen nem helyettesítették, hanem esetről-esetre cum speciali mandato rendeltek ki helyettest. E rendkívüli bíróságból aztán idők folyamán újból rendes bíróság lett, melynek már a XIII. századból maradtak emlékei ; rendszeresen azonban csupán az Anjouk korától kezdve működik, a mikor e bíróság hatáskörébe utalt egyénekkel és ügyekkel találkozunk. E bíróság specialis presencia regia elnevezés alatt ismeretes s 1380 körűi a főkanczellár vezetése alá jut.3 Ez újabb udvari bírósággal szemben ismét fenntartja bírói joghatóságát az uralkodó ; meghatározott személyek és ügyek a király személyes bírósága elé tartoznak, s az uralkodó valósággal személyesen gyakorolja a bíráskodást. E bíróság I. Lajos király uralkodásától kezdve personalis presencia regia elnevezés alatt már szórványosan előfordul, Zsigmond király uralkodásától kezdve azonban nyomaival sűrűbben találkozunk. Volt tehát a XIV. század végén a királyi udvarban personalis presencia regia a király személyes elnöklete alatt, specialis presencia regia a főkanczellár vezetése alatt és presencia regia az országbíró bírósága. A personalis presencia regia Zsigmond király uralkodása alatt nem állandó bíróság, nincs meghatározott ügyköre, 1 Hajnik id. m. 5. 1. 2 Hajnik, Bírósági szervezet és perjog 34. 1. 3 Hajnik id. m. 36. 1. 7*
