Századok – 1914

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Wenczel király megválasztása 1301-ben 81

A királyi titkos kanczellária eredete és kialakulása Magyarországon. I. közlemény. A magyar királyi udvarban az Anjouk alatt új tisztség tűnik fel, a secretarius cancellarius tisztsége. Az új kanczellári tisztség a kanczelláriai élet fejlődéséről tesz bizonyságot, mert szervezése csupán a kanczelláriai élet fejlődésének, a kanczelláriai ügykör bővülésének eredménye lehetett. A secretarius cancellarius személye az Anjouk alatt azonos a comes Capelle személyével, miután pedig a comes Capelle nagyon régi udvari tisztviselő, kinek emléke az Árpád-kor végéig fennmaradt, nyilvánvaló, hogy a secretarius cancellarius tisztsége a comes Capelle tisztségéből alakult ki, újabb hatáskört biztosítva a capella regia főnökének. A comes Capelle kanczelláriai működésével s egyáltalán a comes Capelle nevével a magyar történelemben először II. Géza király okleveleiben találkozunk, a hol fontos szerepet tölt be, mert a comes Capelle pecsételi meg, tehát hitelesíti, a királyi okleveleket.1 Ugyanez a kanczelláriai gyakorlat fennáll még III. István és IV. István királyok uralkodása alatt is, IV. Istvánnal azonban véget ér, mert ezután csupán III. Béla király 1x83. évi oklevelében fordul még egyszer elő2 e gyakorlat, s a comes Capelle neve az Árpádkor végéig a rendes kanczelláriával kapcsolatosan nem szerepel többé. Az Anjouk alatt aztán újból kanczelláriai szerephez jut a comes Capelle, de a rendes kanczellária keretein kivűl a titkos kanczelláriában. A fejlődés kezdetén természetszerűleg a comes Capelle végezte mindazt, a mi később a secretarius cancellarius ügykörébe tartozott. A comes Capelle állása kezdettől fogva bizalmi állás, bizalmas jellegűnek kellett lenni a belőle kialakult titkos kanczellári méltóságnak is, a mit különben már a secretarius cancellarius elnevezés eléggé kifejez. 1 Fejérpataky, Királyi kanczellária 24. 1., III. Béla király oklevelei 3. 1. 2 Fejérpataky id. m. 28. 1., III. Béla király oklevelei 18. 1.