Századok – 1914

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Wenczel király megválasztása 1301-ben 81

WENCZEL KIRÁLY MEGVÁLASZTÁSA I301-BEN. 87 vélekedett, hog}- a nemzet közönynyel viseltetett az utolsó Árpád-házi király egyetlen gyermeke iránt. Pedig valószínű, hogy az a törekvés, őt királyi férj oldalán a hazában megtartani, a trón betöltésére irányuló akcziók egyik lényeges tényezője gyanánt szerepel.« Ezt a föltevést megerősíti a velenczei kormánykörökben megnyilatkozó az a felfogás, hogy a magyar nemzet azért választotta meg királyává Wenczelt, mert András halála után »nem maradt más örököse mint leánya, a ki a cseh királyfi hitvese«. * Különös véletlen, hogy az aragoniai király, miután az Árpád-házhoz hajló Velenczéből a magyar trónöröklés ügyéről szóló értesítést megkapta volt, néhány hónappal utóbb az Anjou-ház igényeit támogató római udvarból nyert szintén informatiót, melyet 1301 deczember 9-ikén Gaufridus apát küldött neki. Tartalma a következő : »Unokatestvérének, a magyar királynak (t. i. Károly Róbertnek) ügye nem jól áll. A cseh király ugyanis az ország nagyobb részét birja és az ország legelőkelőbbjei vele tartanak. Mindakettő megkoronáztatott és a (kalocsai) érsek, ki a cseh királyt megkoronázta, a pápai udvarhoz megidéztetett, de mielőtt az idézést kézhez vette, meghalt. A választott esztergomi érsek, kit a király megkoronázásának joga megillet, a szicziliai király unokaöccsét nem a szokott helyen, mert a városba nem bocsátották be, hanem falain kivül, a mezőn koronázta meg. Kevesen vannak a pártján a kunokon kivül, kikről az a hír, hogy vele tartanak«.1 A jelentés azon része, a mely a cseh királynak és nem fiának megválasztatása és megkoronáztatása felől szól, kétségtelenül tévedésen alapszik. Rómába bizonyára hiteles tudósítás érkezett, de ezt a levélíró helytelenül fogta föl, félremagyarázta. A kalocsai érseknek Rómába megidéztetését a pápai iratok igazolják. Károly Róbert koronáztatásáról tudjuk, hogy Esztergomban történt. A kúnok állásfoglalásáról más történeti emlékek hallgatnak. * 1 »Factum regis Ungarie nepotis sui non est in bono statu, quia rex Boemie tenet maiorem partem regni, et maiores de regno adherent ei. Uterque tarnen eorum coronatus est, et archiepiscopus qui coronavit regem Boemie propter hoc citatus erat ad curiam, sed mors prevenit citacionem. Electus Strigoniensis, qui consuevit coronare reges Ungarie, coronavit nepotem regis Sicilie, non tamen in civitate consveta, quia non potuerunt intrare, nec fuerunt admissi, sed extra in campis. Et habet paucos nisi Cumanos, quia dicitur qttod Cumani sunt cum eo.«