Századok – 1913

Értekezések - KUJÁNI GÁBOR: A Brodaricsok 753

a brodaricsok. 759 Ezen czímerben Brodarics István érdemeit a babérkoszorút vivő fekete holló simbolisálja és azt jelenti, hogy István a t anult -ságával és tudományával ékesítette családja érdemeit. Ezért van a fekete holló jelképesen alkalmazva, a mely, egyébként is Phöbusnak szentelt madara lévén, azért viszi a tudósok homlokát övező babérkoszorút.1 Míg Brodarics István születésének helyét és évét csak következtetés útján és így csak valószínűséggel állapíthatjuk meg, születésének hónapját és napját már egész biztosan tudjuk. Erre vonatkozólag azért tekinthető biztosnak adatunk, mert maga Brodarics említi egyik. Nádasdy Tamáshoz intézett levelében, melyet így fejez be : »Pécsett, 1532, október 20-án, az én születésnapomon,«2

E szerint tehát Brodarics István október 20-án született. A családra vonatkozó adatokat is csak hosszas egybevetés, latolgatás útján lehet megállapítani és ígv a családfát is. De még az is hézagos. Ám az tagadhatatlai_, hogy több adattal gazdagíthatom a családra vonatkozó ismerete inket s talán kissé sikerűit a család ködbeburkolt múltjának egyes részeiről a homályt is eloszlatnom. Nem lehetetlen ugyan, hegy Brodarics atyját Mátyásnak hítták ; de, hogy az az eddigi adatok alapján nem állítható, sőt teljesen alapnélküli, bírálatomban bebizonyítottam.3

Annyit azonban mondhatunk, hogy atyját nem hívhatták Istvánnak, mert e nevet Brodarics püspök atyjának a fivére viselte. És ezt magától Brodaricstól tudjuk meg, a ki a Nádasdy Tamáshoz intézett levelében ezeket írja : ». . . Küldje azonkivűl, vagy hozza még pedig ez utóbbiaknak azért, mert a hajózásban és hadban különösen kitűntek.« (127—128. 1.) »A pajzs felső jobb sarkából sötétszürke színű galamb, szájában zöldelő olajág-koszorúval repül a vitéz felé.« (U. o.) — Hiszen ez minden lényeges dolognak elferdítése és ezzel szemben tény az, hogy a Brodarics-család és így Mátyás fiai : Ferencz és Elek is, nemesek voltak ; az 1517. czímerbővítés csak Brodarics István érdemeit akarja megörökíteni és a bővített czímert Mátyásra és fiaira is kiterjeszti ; de egyáltalán nem azért, mert ők tűntek volna ki a hajózásban. A szürke galamb, mint a fenti czímerleírásban látható, holló helyett, az olajág pedig az örökzöld babér helyett van tévesen Corvum videlicet de sublimi advolantem, coronam lauri semper virentis . . . rostro afferentem . . .« mondja az armalis szövege. (V. ö. Tört. Tár. 1908. 348—344.1.) Érdekes, hogy a bővített czímernek Brodarics Istvánra vonatkozó részét Szendrei idézett művére hivatkozva ugyan, de ferdítve és még önkényesebben írja le Csorna József legújabb művében (A magyar heraldika korszakai. Budapest, 1913. 92. 1.), a hol is már épen »kiterjesztett szárnyú sas«-sal tartatja a vitéz feje fölé a babérkoszorút. 1 Tört. Tár. 1908. 344. 1. 2 ü. o. 288. 1. 3 Századok, 1908. 351. I.