Századok – 1913
Értekezések - KUJÁNI GÁBOR: A Brodaricsok 753
756 ku.táni gábok. elveszteném jogomat a — jóllehet fölégetett Polyánán, mitől Isten mentsen.«1 A jarosini előnevet később, talán Brodaries püspök révén kapták és alkalmazták Mátyásra is, mivel hogy ez a birtok pénzen vett jószága a Brodaricsoknak. »Ugyanezön — írja osztopáni Perneszi András, Brodarics Mátyásnak egyik, a Jarosinra igényt tartó veje — Jarassynról megadta az Pechy Jánosné az okleveleket énnekem, kikért ez télben is felmentem vala Borsmonostrára, azokból is kitetszik, hogy illeti az leányágat mert •pénzen vett jószág.«2 Sörös Pongrácz a Brodarics Istvánról szóló művében bizonyára a czímerbővítő levélből véve alkalmazza a jerosini előnevet. Pedig a helység neve még a XVI-ik század második felében külön per tárgyát is képezte. Erdődy Péter horvát bán 1562-ben meghagyta a zágrábi káptalannak, hogy küldje ki káptalani emberét az ő báni emberével Kaproncza városába és azok Jarossyn birtok helyszínére a szomszédokat és határosokat, valamint Kaproncza nemeseit és nem nemeseit kihíván, vegyen tőlük tanúságot arról, hogy a birtok neve Jarossyn, vagy Jeressyn-e és erről tegyen jelentést a báni széknek.3 Mivel pedig a későbbi — 1564 évi jún. 19-iki — adat Jarassyn vagy Jarossynról szól, és pedig a dolgokat már érdekeltségénél fogva is jól ismerő osztopáni Perneszy András, a királyi személyes jelenlét ítélőmesterének a birtokra vonatkozó magyar nyelvű levelében,4 ez alapon, — mivel fölteszem, hogy a néveldöntésre kiküldött bizottság jelentése alapján meg is állapították a végleges nevet és figyelembe véve a levélíró nyelvi sajátságait is, — én is inkább a Jarosin helynevet és ennek következtében a jarosini előnevet tartom helyesnek. Bármint álljon a dolog, határozott tényként megállapítható, hogy P oly ana is, Jarossyn is Kőrös vármegyében fekvő helységek voltak. Ez ugyanis szószerint benne van az Erdődy-féle (1562.) oklevél szövegében. Már most, a föntiek után, úgy vélem, épen nem erőltetett azon következtetésem és föltevésem, hogy Brodarics István 1 Békefi Rémig : A népoktatás tört. 1541-ig. 445. 1. 2 Id. gróf Zichy János zsélyi levt. (Kp. 1341. f. 217. et A. N. 32.) 3 U. o. (Kp. 1340. f. 217et A. N. 28. Fasc. Perneszi N. 28.) 4 U. o. mint, a 2. jegyzet. Perneszy különben vegyest használ a-t és o-t. Inkább Jarassynt ír, mint Jarossynt ; de mivel a városnak így írja : varasnak, és a most kell helyett mast kell-et ír, bizonyos, hogy a Jarossynt is így ejtette, csak a-val írta. De Jerosin nem lehet.
