Századok – 1913

Tárcza - Heltai H. István: Az első királyi komisszárius a temesi bánságban 791

TÁR C ZA. AZ ELSŐ KIRÁLYI KOMISSZÁRIUS A TEMESI BÁNSÁGBAN. Mária Terézia királynő uralkodása alatt egy időben nagy gondot okozott az úgynevezett temesvári bánság kérdsse. Az Eugen savoyai herczeg által a töröktől visszafoglalt országrészben valóban ázsiai állapotok uralkodtak. Az úttalan síkrengeteg szélén itt-ott egy-két község, míg belseje teljesen lakatlan, csupán a bujdosóknak és farkasoknak szolgált búvhelyűl. A török hódoltság megszűntével ugyan bátorságosabb állapotok uralkodtak, azonban a néptelen területen való letelepedésre, a hazai földművesek és iparosok közül, csak igen gyéren vállalkoztak. A viszszafoglalás utáni korban a vidék rácz és oláh lakosai mellett a kereskedés a görögök és arnóták kezébe került, kik igazi nadály módjára szívták az országot. Ezen emberek egyébként vonakodtak a törökök ellen Magyarország védelmére fegyvert fogni, állítván, hogy a török császár az ő természetes uruk. E rablónépség elszaporodása folytán — mint a hazánkban járt külföldi utazók : gróf Hofímanssegg, báró Born és Townson is említik — a közbiztonsági viszonyok kedvezőtlenek voltak. E veszélyes elem háttérbe szorítása végett szükségesnek mutatkozott a néptelen tartomány gyarmatosítása. Kempelen Farkas udvari kamarai tanácsos a Bánság úgy politikai mint kamarai berendezésére nézve kész javaslattal járúlt a királynő elé. A temesi ispánság csatoltassék vissza a magyar királysághoz — indítványozta az audientián a magyar nemes. Nemzetünk ezen régi kívánsága a bécsi kormánykörök ellenzése daczára az uralkodónő legfelsőbb placet-jét elnyerte. Az úgynevezett »Temesvári országos-administratio« nyomban megkezdte működését. Ámde a délvidéki német telepítések rendetlenül indultak, sőt a csempészet is elharapódzott. Az anomáliák megszüntetése végett az ügy értelmi szerzője újabb előterjesztést nyújtott be. Ennek alapján a királynő a Bánátba