Századok – 1913
Történeti irodalom - Tóth Zoltán: I. Mátyás hadügyi politikája. Ism. Borcsiczky Béla 773
776 történeti. irodalom. ágyú alig 2-szcr oly messze vitt és sokba került. A hadiszekerek és szekérvárak is elég gyakran szerepelnek Mátyásnál korának szokása szerint. A sereg felszerelése gazdag volt ; a magyar fegyvergyártás elég magas fokon állott ekkor, de ezenkivűl lőport, fegyvert külföldről is hozatott a király. A sereget mesteremberek kísérték, így erődítéseket gyorsan emeltek. Említésre méltó az a körülmény, hogy a sereg betegeiről is gondoskodott. A tanultság és ügyesség gyorsan előre vihették az embert a seregben. Ebben Mátyás teljesen modern volt. A középkorra emlékeztetnek ellenben a sereg bajvivói. Természetes, hogy Mátyás hadai sok pénzt emésztettek fel. Csak a fekete sereg zsoldja évi 400.000 arany volt, így a király kénytelen volt jövedelmeit mindenféle módon növelni. A zsold, melyet negyedévenként fizettek, nehéz lovasnál 15, huszárnál 10, könnyű gyalogosnál és puskásnál 8 aranyra rúgott 1 /i évre. Legtöbbet kapott a nehéz gyalogos és pajzsos, 16 aranyat, mivel fegyverhordóra volt szüksége. Ezek az összegek azonban csak a külföldi táborozás idejére szóltak; itthon körülbelül 1'7-szer kevesebbet kaptak. Az összeg egy részét posztóban adták ki nekik. Az élelmiszereket limitált áron vette a sereg, de azért igen sok visszaélés, erőszakoskodás fordult elő. A katona jól élt, megkövetelte a bort is. Magasabb czélt persze a zsoldostól nem lehetett várni, csak pénzért harczolt. Még Mátyásnál is előfordult, hogy megtagadták a küzdést, ha nem fizette őket rendesen. Szökevény, elpártoló is elég akadt, de Mátyás egyéniségének hatása alatt ezek száma egyre csökkent. Ez az egyéniség formálta a sereget, fegyelmezte a katonákat, beléjük oltotta legalább a katonai kötelesség tudatát. Az ellenséggel szemben azonban rettenetes féktelen volt a had. A tisztek rangsorát nehéz megállapítani. Legmagasabbak a campestralis capitaneusok (körülbelül generális), ez a megyei bandérium vezetője, gyakran maga a comes. Erdély és Szlavónia védője gyakran a bán, a kit néha a nemesség választott. Külföldi tartományaiban (pl. Szilézia) Mátyás nevezte ki hadvezérét. A belliductor az ezredparancsnoknak felelt meg, a rota-mester a zászlóaljparancsnoknak ; ezeken kívül a kapitány is szerepel. A sollicitator és levator a szállás, élelem gondját viselték. A fővezér fontos szerepét mutatja az a körülmény, hogy a békefelmondó levelet ő küldi és nem a király, ö bíráskodott, néha diplomatiai functiót is végzett. A sereg kitűnt gyors mozdulataival. Mátyás kerülte a döntő csatákat ; legjobban kifejezi harczmódját a boroszlói táborozás. Eszközei : »az ellenség fogyasztása apróbb összecsapásokkal, serege jó ellátása, az ellenség lehető kiéheztetése s területének egyidejű megtámadása és végigdúlása.« Hadjáratai a védelem és támadás vegyülékei ; valamely erősség védelme alatt szeret táborba szállani. A vára-
