Századok – 1913

Értekezések - KUJÁNI GÁBOR: A Brodaricsok 753

a brodaricsok. 763 Ugyanezen Broderics Terézia, néhai Petrovszky Józsefné kérelmére Fribeisz Ádám baranyai alispán határmegállapító vizs­gálatot rendelt el (1743 június 11.) Marócza, Köblén és Szalatna birtokokra, valamint Kéthély pusztára nézve. A határmegálla­pítás alkalmával 15 tanút hallgatnak ki.4 A két évvel későbbi adat szerint pedig Baranya vármegye hatósága előtt (1745 október 25) özvegy mindszentfalvai Petrovszky Józsefné Broderics Terézia Bikall és Mocsolád birtokokra nézve békés egyezségre lépett özv. Sztankovánszky Andrásnéval, valamint Sztankovánszky Pállal.2 Az egyezség latin nyelven foglaltatván írásba, ezért, a záradék szerint, Broderics Teréziának magyar nyelven megmagyarázták és részére jogainak megvédhetésére a vármegye 1746 márczius 2. üléséből kifolyólag tanúságlevelet is adtak. Mindenesetre tekintélyes család volt — már anyagi hely­zeténél fogva is — úgy a Petrovszky, mint a Broderics család ; mert a Petrovszky Józsefné Broderics Terézia elhúnyta után (1781) történt osztályegyezség szerint (az 1751. évi atyafiságos osztály megtartásával) a Petrovszky örökösöknek atyjukról és anyjukról maradt egész birtokaik, pusztáik és egyéb ingatlanaik három vármegye területére és húsznál több birtokra és birtok­részre terjednek ki.3 Eddig vezetett a Brodarics-családra vonatkozó történeti fonál. Ennél a pontnál lezárúlt előttem ismét az út és így a család további történetét és sok részben még ismeretlen múltját ille­tőleg, legalább egyelőre, be kell érnem ezen mozaikokkal ; mert magam is érzem, hogy a család történetének teljes képéhez a sok hézagot pótló részecskék még hiányzanak és felderítésre várnak. KUJÁNI GÁBOR. 1 ü. o. Fasc. 1838. N. 8. 2 U. o. Fasc. 1838. N. 9. 3 ü. o. Fasc. 1838. N. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom