Századok – 1913

Értekezések - KUJÁNI GÁBOR: A Brodaricsok 753

a brodaricsok. 757 (valószínűleg) Polyánán (Kőrös vármegyében)1

született, a hol atyja háza és birtoka is volt és a melyhez még 1533-ban is oly odaadó ragaszkodással viseltetett.2 Születéshelyénél mindenesetre nehezebb és bizonyossággal el sem dönthető szül tésének éve. Mert, hogy az 1471. év, a melyet Sörös Pongrácz Brodarics születésévéűl megállapítani vélt, mennyire téves és minden bizonyíték híjával van, annak idején már kimutattam.3 Történelmi adatainkból azonban következtetés útján valószínűséggel megállapíthatjuk, hogy körülbelül mikor születhetett. Elsősorban magának Brodaricsnak nyilatkozatát kell figyelembe vennünk, a ki 1532-ben azt írja magáról Nádasdynak : »Veszélyes azonban nekem ilyeneket feszegetni egyrészt más okok miatt, másrészt mivel már aggkorba hajló ember vagyok (homo iam in senium vergens) és egyébként is beteges és azt se tudom, mikor szólíttatom máshová.«4 Oláh Miklós is azt mondja Brodaricsról 1539-ben, hogy szerette volna őt még látni halála előtt a régi, testvéries viszonyuk és (Brodaricsnak) előrehaladott, élemedett kora miatt is 3

(propter aetatem provectam). Korára nézve czélzás van az Oláh készítette sírversben is, midőn szerencsésnek mondja őt, mert hazánk híres korszakát is láthatta.6

Ezzel kétségkívül Mátyás korára utal, mikor Brodar'cs már nem lehetett gyermek. Ezt erősíti meg Heltai is, a ki a Mátyás király által tervbe vett budai főiskoláról szólva, ezeket mondja : ». . . Az írási tudományokhoz felette igen nagy kedue vala. Megkerestete minden országokban az ieles és tudós férfiakat, és drága kôlczégeckel 1 Polyána Zágrábtól kissé északkeletre, Köröstől kissé délnyugtra, a Glagovnicza folyó mellett volt ; Jarosin v. Jeresin, Járásin pedig Kapronezához közel, tőle északkeletre, nem messze a Drávától feküdt. (Lipszky : Repertórium loeorum stb. 276. és 520.1. és a hozzávaló mappák. De ide utal Brodaricsnak a mohácsi ütközetről szóló művének ezen része is : . . . »Stephanus Brodericus, in ea parte Pannoniae superioris natus, quae nunc peculiaiter Sclavonia nominatur.« (758. 1.) V. ö. még Acta Tomiciana VIII. 226. 1.) 2 Szakci Kukuljevic János : Glasoviti hrvati proslih vjeková (A mult századok híres horvátjai. Életrajzok sorozata.) ez. művében Pozsega v. Verőcze. vármegyében sejti születése helyét (20. 1.) ; de Polyánáról azt se tudja, hol feküdt (40 1.). — A horvát nyelvű fordításokat dr. Sufjlay Milán úr szívességének köszönöm. 3 Századok, 1908. 351. 1. 4 Tört. Tár., 1908. 341. 1. 5 Pray : Epist. Proc. II. 80. 1. 6 U. o. II. 82. 1. és Specimen hierarchiae I. 351. 1. Ezenkívül több kéziratos gyűjteményben is megvan. V. ö. Sörös i. m. 7. 1. 5. j.