Századok – 1913

Értekezések - KUJÁNI GÁBOR: A Brodaricsok 753

a brodaricsok. 755 Benedek (1445.) \ valamint Benedek fia Péter (1452., 1456.)2 nevei is a Brodaricsokkal rokon családtagokról tesznek említést. De ha ez föltevésnél nem is egyéb, még az esetben is elfogadhatjuk, hogy a czímerszerző neve Brodar volt és ez esetben a név és a kitüntetésre okot szolgáltató tény (háborús alkalommal történt áthajózás) közt szembetűnő kapcsolat és vonatkozás van. Ep azért a czímerszerző Brodar ivadékai később annál szívósabban és büszkébben nevezhették magukat Brodancs-oknak, mert valamennyien tudtak ősiik vitézi tettéről, a mit a czímerbővítő levél István kitüntetésekor külön is kiemelendőnek tart ezen szavakkal : »... a ki családodnak, a mély nem véletlenből, hanem hadi sikerért, vagyis azon áthajózás alkalmából nyerte előbbi ki tűnte-4 tését«.3

Ennek tudata kétségkívül bizonyos önérzettel tölthette el őket. A mi nemesi előnevüket illeti, csak a meglevő okleveleä anyag támogatásával tudunk megállapítást eszközölni ; mert sem István, a ki legtöbbször csak vezetéknevét (S. Brodaryth, Brodericus) vagy egyúttal a méltóságát is jelző (Sirmiensis, Quinqueecclesiensis, Yaciensis) aláírását alkalmazza ; sem testvéröccse, Mátyás, a ki szintén csak vezeték és keresztnevét írja neve alá, — bővebb adattal nem szolgálnak. A rendelkezésre álló adatok világánál azt látjuk, hogy Istvánra sohasem alkalmazzák a polyánai előnevet (a czímerbővítő levél se) ; Mátyást viszont csak egy esetben találtam a jaro mi előnévvel,4

míg az összes többi alkalommal a polyánaival. Hogy a két előnév közt milyen összefüggés van, vélemény tárgyát képezheti ; de határozottan mindaddig semmi sem állítható, míg újabb adatok segítségre nem jönnek. Nézetem szerint a polyánai előnév a régebbi és Brodaricsok ősi lakóhelyéről jutott a Brodaricsok neve elé. Erre vall magának Istvánnak nyilatkozata is, a ki Nádasdy Tamás czímén János királyhoz intézett levelében (1532 okt. 1.) ezeket írja : »Az én Polyánámról, a hol atyám, most fivérem háza felégettetett, mit sem szólok — és kedves humorral teszi hozzá — »(Ezen) inkább örvendenem kell, mint fájlalnom : mert hiszen reparálásra szorúlt.«5

Annyira magáénak vallotta ezt, hogy a következő 1533. évi levelében nyomatékosan tiltakozik az ellen, hogy a papok a családi vagyonból kizárassanak ; »mert — írja Nádasdy Tamásnak — ezen jog alapján én is 1 Tkalcic i. m. VI. 127., 132., 133., 163., 415. és 496. 1. 2 ü. o. VII. 40., 112. és 113. 1. 3 Tört. Tár. 1908. 344. 1. 4 Egyháztört. Emlékek a hitújítás korából. I. 282. 1. 5 Tört. Tár. 1908., 287. 1. 48*