Századok – 1913

Tárcza - Szerémi: Kalászatok a Forgách-család történetéhez 703

tIrcza. 705 p. o. egyik-másik Forgách házasság által közeli viszonyba lépett. Olykor ezen név is hibásan, elferdítve van a családfába vezetve. A Szelcsényi és Szelesényi családot pl. egészen összezavarja. A 140-ik lapon van először említés Szelcsénről (ma Szolcsány). Ennek egy részét a Forgáchok Zsigmond királytól 1361 arány forintért zálogba kapták, másik részében a Szelcséni-család ült. Szerző szerint Szolcsányt a Forgáchok vették (144. és 168. 1.), de úgy hiszszük, hogy csak zálogjogon szállott reájuk. A fentebbi összeget ugyanis megelőzőleg kölcsön adták volt a királynak. A birtokrész pedig Chetneki Miklós magva szakadtán a koronára szállottnak mondatik. A vételárt valószínűleg egészen Péter fizette ki, mert fia (nevét szerző nem említi, pedig hat fia volt a közlött családfa szerint) 1437-ben nyugtatja azon 117 arany forintot, a melyet a birtok árának törlesztéseként Miklós fia, János lefizetett (itt talán a Forgách-családnak másik ága értendő). Azt mondja tovább szerző : később valószínűleg visszabocsájtották zálogjogon a Szelcsénieknek. Ezen szavak teljesen homályba burkolják az ügyet, mert ha vmzabocsájtják, a Szelcsénieknek birtokjoguk volt azon Szelcséiii részbirtokhoz, ez esetben tehát nem zálogjogon jutott az ingatlan a Szelcséniek kezeibe, hanem inkább zálogváltás útján. Ezen nézetünkben megerősít bennünket szerző »valószínűleg« kifejezése, a mi azt jelenti, hogy nincs reá biztos adatja. De ezzel a régi Chetneki birtoklás jogi alapja is megingattatnék, pedig ez királyi adományból származott. Alább még bonyolultabb lesz az ügy. Szerző szerint 1419-ben Hrussói Szelcséni Pál a szentbenedeki konventben azt igéri, hogy a zálogösszeget két év alatt kifizeti, ha a birtokban tovább is megmaradhat. Szelcséni a zálogösszeget, 680 forintot 1469 (így !) végén valóban megtérítvén, a birtok felét visszakapta. Itt valóságos chaos tárúl szemeink elé ; a helyett, hogy e források Hrussó és Zelchén történetébe bevilágítanának, ellenkezőleg a gordiusi csomót a megoldhatatlanságig szorítják össze. Hogyan nevezheti szerző Zelchéni Pált 1419-ben Hrussói-nak ; holott tudjuk, hogy teljes ötven, mondd ötven évvel későbben veszi meg Zelcheni Pál, néhai Jánosnak fia, Hrussót Bebekéktől, s így — habár nincsen tudomásunk születési évéről —• a mondott 1419-ik évben még talán azon korban sem volt, — ha egyáltalán élt — a melyben hiteles helyen bevallásokra alkalmasak az emberek. Hogy miért említi szerző Zelchéni Pál leányát, Katalint, Brogyáni Gergelynét, a midőn az 1435-iki ügyletről szólt, szintén nem értjük. Zelcheni Pálnak leányai még a XV-ik század végén, sőt a következőben is élnek. Azt sem hagyhatjuk észrevétel nélkül, hogy szerző, a ki tájékozatlan a Felvidék helyneveire nézve és olykor családjaira nézve, SZÁZADOK. 1913. IX. FÜZET. 45