Századok – 1913

Értekezések - FEHÉR GÉZA: Atelkuzu területe és neve - 670

atelkuzu területe és seve. 1)677 KovÇov alakokat megfejteni a nélkül, hogy valamely feltevés érdekében bármelyiket is megváltoztatnók, a nélkül, hogy csak valami hasonló nevű folyót keresnénk, nem törődve azzal, hogy van-e a már megállapított területhez valami köze ; a nélkül, hogy valamely alkatrészt ősmagyar, a fgr. (vagy épen a finn) alakhoz közelebb esőnek tartanok. Igyekezzünk tehát a történet s a nyelv tanúságait egyeztetni, azaz a már megállapított területen a vizsgált név eredetét megtalálni. Az '-.^rEXXOVÇÎI név már Konstantinosnál is két szóra bomlik : 'Eri). és KovÇov. A második szó már Budainál azonos a magyar ,köz' szóval (Hammer Purgstall, hogy ezt is folyónévnek vehesse, előtte dualist ajánl: troooïv TTOTCC/AOÍV) s így ,köz'-nek magyarázzák több jeles tudósaink is, már azok, a kik e Kov&v-ban magyar szót látnak, az egy Borovszkyn kívül, a ki szerint, mint említettem, e ,Kov£ov' a mi ,haza' szavunk, *kozo — *chozo eredetibb alakja; közö pedig semmi esetre sem lehet, mert a »pontos kiejtést legjobban megközelítő helyesírásra törekvő királyi jegyzők is ,e'-t írnak a mascashangú szavakban, mint ezt a Yelgh, Nogbezermen, Kewesd alakok is mutatják.« De vájjon Völgyről, Nagy-Böszörményről, vagy Kövesdről van-e szó, avagy a ,köz', ,közö' szóról. Ezt nézzük meg, hogy írják a helyes leírásra törekvő királyi jegyzők! 1225: Inter arbores videlicet, que wlgo denominantur seilet,? (O. L. D. 118). 1239. Oltuman de Wag kuz (u. o. 240). 1240. Quibusdam terris suis existentibus inter Rah&kuz (Múz. Kisfaludy). 1252. Ad locum qui vocatur ~Sogkez (O. L. D. 369). 1264. In Turmas&M£ (»Ugyanitt Turmas folyó« Szam. jegyz.) incipit meta (Mon. Strig. I. 515). 1269. Lacum îobikuzer uoeatum (Hazai Okm. VII. 118). 1275. In possessionibus in Bazalmz habitis (Múz. Tört. Társ. 4.), ugyanígy kuz alak található a továbbiakban, de kuz\, kuzy is. 1339. Venit ad locum Zilmezeu&îm vocatum (Veszpr. 2. Sárberény, 1340) 1449. Per medium quod wlgariter Nygliutkwzy dicitur (Körmend III/2, Pezye 98?). 1342. Quoddam modicum nemus wlgari Ketligathkuzy vocatum (O. L. D. 1731). Majd később kuz, ketuzy, kewz, végűi néhány helyen kez.1 De legnagyobb tévedése e tekintetben Borovszkynak, hogy a fölhozott példák ,ö' hangja tulajdonképen nem azonos a ,közö' ö-jével, lianem eredeti ë, tehát a völgy tulajdonkél) 1 M. O. Sz. 548—549. v. ö. még Ny. Sz. II. 445—447.