Századok – 1913

Értekezések - FEHÉR GÉZA: Atelkuzu területe és neve - 670

ATELKUZU TERÜLETE ÉS NEVE. 675 bizonyításra szövegjavítást is vesz fel J. Marquart,

1 t. i. e mondatot: »ő 8È TÓTTOQ tv (JI TTQÓTÍQOV OI TOVQXOL VTITIQ/OV, OVOF-IÀ^ETCA xarà TI)V tmovvuíav TOV txeïas öisg/oiiévov norauov Erèk xai KovÇov, tv <b UOTLOIQ oi 1 IUT'QÍVCC/.IIat xaroixovoiv« két okból is hibásnak tartja : »Anstatt des Singulars TOV t/.eîoe öieg/outvov TTorauov ist der Plural zu lesen : TWV ix. SUQ/OUÍVWV TTOTUUMV. Der Singular ist eine Verschlimmbesserung eines Kopisten, der in 'ETÛ.XOVÇOV die beiden Namen des Flusses sah, nach welchem die Landschaft benannt sein sollte. Er fasste also KovÇov, als andern Namen für 'ETSX und setzte zwischen beide ein xai = oder«. A ,vízköz' jelentés akadályainak ilyen erőszakos eltávolítása nem lehet jogos, mert szövegváltoztatás nem lehet bizonyíték. Az egyesszám világosan mutatja, hogy egy folyóról, az ^ErkX-ről van szó s Konstantinos tudja, hogy a szó két részből áll s az első rész folyónév. Meg kell tehát tartanunk az eredeti szöveget. Még egy véleményről kell megemlékeznem : Borovszkyéról.2

Nem azért, mintha értékes lenne, hanem azért, mert egészen új útakon, új eszközökkel igyekszik a nevet megfejfejteni. Igaz, hogy maga is látja magyarázata értékét, mikor így szól : »Meglehet, hogy alább kifejtendő nézetünk hypothesis marad s nem sokban fog a kérdés tisztázásához járulni«. Szerinte Konstantinos ismervén a Volga Átél nevét, mikor »az Atelkuzu, vagy inkább Etelkuzu nevet meghallotta, azonnal kész volt a magyarázattal s ekként a látszatnak feláldozta az igazságot«. Ezért ismer két alakot: »az Atelkuzut az Atel folyó kedvéért s a helyesebb Etelkuzut«. Borovszky szerint e névben nem kell folyónevet keresni, mert az, hogy valamely országot a benne folyó vizek szerint nevezték, csak egy több helyen említett alaptalan állítása Konstantinosnak, pl. a mai Magyarországról is két ízben mondja, hogy a folyóvizek neve szerint nevezik, pedig a történelemben ilyenféle név nincs.3 Ezzel szemben kétségtelen, hogy ma is általánosan használatos egyes vidékeknek ilyen elnevezése, pl. Dunántúl, Dunamellék, Kábaköz stb, úgy hogy Konstantinos megjegyzése bizonyára helyes értesülésen alapszik. Magát az »Etelkuzu« szót finn-ugor eredetűnek tartja Borovszky. Első része az Etel a finn etelä szó magyar meg» Marquart 0. u. O. Str. 33. 3. jz. 2 Borovszky J. ATHAKOrzOY ETKA KAI KOYZOr E. Ph. K. 1889. 193—202. 1. 3 Borovszky : id. m. 194. 1. 43*