Századok – 1913
Tárcza - Hivatalos értesítő - 640
<644 ECKHAET FERENCZ. igazolja, nem oklevelet mutat be, hanem elhozza az eladót, a ki igazolja állítását, hogy a birtokot tőle vette.1 Nyugaton az egyház örökítette át a római oklevelet a germánokra, az egyház, mint legnagyobb birtokos, érezte az oklevél nélküli korban első sorban az írásbeli bizonyíték hiányát és terjesztette el újból az oklevéladás szokását magánjogcselekményeknél is.2 Magyarországon is a XII-ik század közepén kezdenek egyszerre meggyarapodni a királyi oklevelek az egyházak számára. A nyugati felfogás kétségkívül behatolt a magyar egyházba is. Nálunk is az egyház ösztönözte a híveket, hogy adományaikról oklevelet állíttassanak ki. Erre közvetlen bizonyítékunk is van : Midőn az esztergomi érsek 1156-ban egy újonnan alapított egyházat készül felszentelni, figyelmezteti a felszentelés előtt az alapítót, hogy mutassa be neki mindazt, a mit az új egyháznak adott, hogy írásba foglalhassa. Az érsek óhajtása teljesül, mire ő maga is gyarapítván az egyházat, az egész dologról oklevelet állít ki.3 A királyi hatalom tekintélye, a királyi oklevél emelkedő becse, nagyon kívánatossá tették, hogy a király erősítse meg pecsétjével a hívők adományait. A király érintkezése alattvalóival egészen közvetlen volt ez időben. Udvarával egyik birtokról a másikra megy, felkeresi a kolostorokat. A ki valamit adományozni akar, a király elé járul, ki körülvéve udvarától : érsekek, püspökök, nádor, udvarbíró, bán és a comesek, elrendeli, hogy az előtte tett vallomásról notariusa állítson ki oklevelet, vagy a mi szintén lehetséges volt, egy az egyházi elfogadó által írt oklevelet pecsétjével erősíttetett meg. így jöttek létre oly királyi oklevelek, melyek tulajdonképen csak magánjogcselekményeket tartalmaznak, melyeknél néha csak a pecsétről tudjuk meg, hogy a király nevében kiállított oklevélről van szó.4 A magánjogcselekmények igen csekély töredéke lehetett az, melyet királyi oklevéllel biztosítottak. Általában nem állítottak ki azokról oklevelet. Volt azonban a magyar jogéletnek egy intézménye, még a hiteles helyek keletkezése előtt, mely némi biztosságot kölcsönzött az oklevél kiállítása nélkül végbement jogügyletnek, ha nem is sokkal nagyobbat, mint a tanuk : a pristaldia. A ribuari jog ismeri a bírósági jegyző által magánszemélyek jogügyleteiről kiállított oklevelet. Magyarországon is biró-1 Pann. I. 751. 2 Redlich, Privaturk. 92. 1. 3 Knauz. Mon. Strig. I. 109. 4 Pl. Pann. I. 535.
