Századok – 1913

Tárcza - Zoványi Jenő: Egy bírálat helyreigazítása 636

TÍ.RCZA. 639 ismételten »köz- és magánjogi kérdések« útvesztőjébe belébonyolítni. Csütörtököt mondott már akkor is minden ide irányuló törekvés. Ma sem volna ennek semmi értelme ; egy egészen történetietlen, már egvkorúlag csődöt mondott felfogás eredménye volna az egész, melynek csak az a czélzat szolgálhatna indokául, hogy azok tűnhessenek fel a magyar ref. egyház »legértékesebb« elemeiül, a kik nem — mint Pokoly mondja — »az idegenben tapasztalt üdvös eredményeket létrehozó intézményeket átidomítni, a hazai viszonyokhoz formálni, domestikálni akarták« (hiszen ha ezt akarták volna !), hanem perhorreskáltak minden legapróbb reformot is, sőt földönfutóvá akartak tenni minden reformbarátot. Dehogy voltak ők értékesebb elemek emezeknél, hiszen ezeknek legtöbb eszméje kedvezőtlenebb viszonyok között is minden veszedelem nélkül diadalra jutott azután, az egykorú hivatalos egyház intézőire a későbbkori hivatalos egyház czáfolván rájuk alaposan. Ez az igazi értékmérő, és ezt semmiféle nem létező köz- és magánjogi kérdés alapján nem lehet figyelmen kívül hagyni. 10. Azt mondja Pokoly, hogy az ellenreformáczióval szemben »a magyar ref. egyházat a városi tanácsok, nemes földesurak s ezekkel együtt a falusi elűljáróságok, illetőleg az ezek vezetése s védelme alatt álló gyülekezetek« oltalmazták meg, t, i. annyira a mennyire. Nos ! gondolja el akárki azt a helyzetet, hogv mindezeken kívül még az elpártolt városi tanácsok és nemes földesurak hatalma alatt álló községekben, a hol persze az elűljáróságok és velők az általok vezetett gyülekezetek is a legtöbb esetben szintén kénytelenek voltak elpártolni, ezek helyett presbitériumok igazgatták volna a gyülekezeteket, a melyek érintetlenül minden földesúri és elüljárósági hithagyástól, még ezzel szemben is tovább működtek volna addigi hatáskörükben. Vájjon nem nagy sereg volna-e azoknak a ref. egyházaknak a száma, a melyek az így is megmaradtak mellett hasonlóképen fenn bírták volna tartani magokat a viharos időkben ? Erre nézve is megállok tehát megtámadott állításom mellett. ZOVÁNYI JENÖ.