Századok – 1913

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - 623

616 TÖRTÉNETI IRODALOM. , 623 s felvet egy-két érdekes problémát. Pedig az akták ismertetése helyett érdemesebb lett volna behatóbban tanulmányozni Báthory Erzsébet életét, akkor talán előbb talált volna rá a titok nyitjára. Több gondolat s kevesebb gondolatjel. Befejezésül Csejthe vára történetének vázlatát és a Báthory Erzsébetről szóló irodalmat, közli. FOLYÓIRATSZEMLE. Csutak, Vilmos : Az utolsó gyulafehérvári országgyűlés. A tartalmas dolgozat az 1704 július havában Gyulafehérvárt lefolyt országgyűlésről szól, melyen II. Rákóczi Ferenczet Erdély fejedelmévé választották. Szerző függelékképen több okiratot is közöl, melyek között legbecsesebbek az 1704 jul. 5—12-iki országgyűlés eddig kiadatlan articulusai. (Erd. Múz. Emlékkönyv. 30—45. és 167—89. 1.) Cserni Béla : Római ásatások Gyulafehérvár területén. Az apulumi római emlékek feltárása és összegyűjtése körűi magának maradandó emléket biztosító szerző a vándorgyűlés alkalmából összefoglaló képet nyújt a város területén és környékén végzett ásatásairól. (Erd. Múz. Emlékkönyv. 45—47.) Szádeczky Béla : I. Apafi Mihály fejedelem udvartartásából. Szerző lelkiismeretes dolgozatában Erdély Apafi-korabeli gazdasági állapotának rövid tárgyalása után behatóan, jobbára ismeretlen levéltári anyag alapján, ismerteti a fiskalitásokat s a fejedelmi udvartartás egyéb jövedelemforrásait, majd az udvartartási személyzetet, azok munkakörét és végül az udvari gyalogok teendőit. (Erd. Múz. Emlékkönyv'. 58—85. 1.) Szentiványi Róbert : A Batthyány-intézet keletkezésének történetét, jelentőségének rövid ismertetését adja szaktudósra valló közleményében. (Erd. Múz. Egyl. Emlékkönyv. .117—124.) Zlamál Ágost : Ötvös Ágoston. 1811—1861. — A rövid megemlékezés a gyulafehérvári születésű Ötvösnek az erdélyi történetírás és az Erd. Múzeum-egylet létesítése körűi szerzett érdemeivel foglalkozik. (Erd. Múz. Emlékkönyv. 125—31.) Buday Árpád : Ampelumi vonatkozások czímen Zalatna római kori életét tárgyalja a fennmaradt emlékek alapján, kiigazítván mindazon tévedéseket, melyek a kérdésre vonatkozó irodalomban előfordultak. (Erd. Múz. Emlékkönyv. 150—161.) Sebes Gyula : Szentföldi magyar utazás a XVIII. században. Szerző Kiss István francziskánusnak (szül. 1733-ban Jászberényben) 1766-iki szentföldi utazását ismerteti, mely kéziratban maradt az utókorra, Kiss 1766 május 10-én kelt útra a kecskeméti kolostorból és Pozsony, Bécs, Grácz, Trieszt érintésével Velenczében szál-