Századok – 1913

Történeti irodalom - Új könyvek - Matskássy Antónia: Halmágyi István »Naplói«-nak magyar művelődéstörténeti vonatkozásai 64 - Molnár Imre: A czenzura története Magyarországon 1600-ig 64

64 TÁRCZA. Dezső Veszprém vidékére nézve (Balácza oz. könyvében), akkor lebet majd méltatni a munka igazi értékét. Épen a Dunántúlra nézve van Pannónia helyrajzának legtöbb kétes •és vitás kérdése, t. i. a pannóniai úthálózat elhelyezése, a melynek döntő pontjai Floriana, Valcum és Mogentianae elhelyezése. F. egy korábbi dolgozatára való hivatkozással intézi el a kérdést. Amennyiben azóta, hogy •ő a térképen rajzolt elhelyezést ajánlotta, sem kétségtelenül döntő felirati szöveg, sem az egész úthálózatra vonatkozó dolgozat nem szólt ellene (Fenék pusztának Valcummal vagy Mogentianaeval való azonosítása is csak hozzávetés, de nem bizonyított dolog), talán igaza is lehet. Mindenesetre óhajtandó volna, hogy a dunántúli római úthálózat térképre rajzolható pontjai legyenek a döntés kiinduló pontjai, mert döntő feliratszövegek találásának várása esak a véletlen útjára terelné a vitát. — Daciában a limes Dacicus, illetőleg a határ kérdése tűnik fel, mint eldöntetlen F. térképén ; a magyarázó szöveg már arról értesít, hogy az Erdélyi Nemzeti Múzeum kutatásai (dr. Buday Árpád) a kérdés egy részét eldöntik. — A római birodalmon kivül «só területén F. határozta meg Celamantia nevét Ptolemaeus alapján. Feltűnő, hogy a társországokban a Dráva-Száva közén csupa bizonytalanság látszik, holott Siscia és Sirmium nevezetes, nagy városok voltak. A térkép mindenesetre alkalmas arra, hogy Pan. és Dac. függő kérdéseit •elénk tárja s így a kutatásoknak az eddiginél rendszeresebb folytatását tegye kívánatossá. Matslcássy Antónia : Halmágyi István »Naplói«-nak magyar művelődéstörténeti vonatkozásai. Budapest, 1912. A dolgozat Halmágyi István naplójának (megjelent Szádeczky Lajos szerkesztésében a M. Tud. Akadémia kiadásában, 1906.) lelkiismeretes tartalmi elemzése, a napló anyagának bizonyos szempontok szerint való gondos csoportosítása. A módszer a »Művelődéstörténeti értekezések «-ben eddig követett módszerrel azonos. Bevezetésül adja Halmágyi életrajzát, naplójának méltatását és jelentőségének megállapítását ; majd áttér Erdély és Magyarország politikai viszonyának rövid jellemzése után az Erdélyben lakó nemzetiségeknek, a magyar társadalom különféle osztályainak, szokásainak ismertetésére ; tárgyalja a közállapotokat, a vallási ügyek, sérelmek, intézmények körül felmerült jelenségeket, eseményeket ; a hadiviszonyokat, különösen a székely határőrvidék szervezésével kapcsolatosan, s végül az erdélyi hivatalnoki rendszert. Halmágyi naplói tulajdonképen néhány évre (1752—53, 1762—69.) terjednek ugyan, de azokat anyaguk gazdagsága, a naplóíró jelentős egyénisége és Erdély közéletében betöltött szereplése a XVIII-ik század egyikelsőrendű forrásává avatják. Molnár Imre : A czenzura története Magyarországon 1600-ig. Budapest 1912. E könnyed modorban megírt értekezés a czenzurára vonatkozó intézkedések történetét foglalja össze 1600-ig. A XVI. sz. első felében a czenzura történetére vonatkozó adatok száma igen kevés és így a szerző sem marad a czenzura fogalmának keretén belül, hanem helylyel-közzel kiter-