Századok – 1913
Értekezések - DR. RELKOVIĆ NEDA: A felsőmagyarországi hét alsó bányaváros legrégibb közgyűlési jegyzőkönyvei - 591
592 RELKOVIC NÉDA. városokat az alsóausztriai kamara hatósága alá rendelték.1 Ebből következett, hogy a kamarai tisztviselők a városi szabadalmat nem tartották tiszteletben. Hiszen 1619-ben a kamara kijelentette, hogy a bányavárosok minden ügye az ő hatáskörébe tartozik s még a nádor sem intézkedhetik ügyökben.2 Míg a nemes csak a városon kívül hatalmaskodott — az országgyűlés csak 1608-ban engedte meg, hogy ingatlant szerezhessen a városban 3 — addig a kamarai tisztviselők a falakon belül iparkodtak érvényesülni. Az egyik visszaélés az volt, hogy az ingatlan után járó városi adót megtagadták.4 Pedig a tisztviselő vagy nemes jogi szempontból csak amolyan polgárszámba ment, mint az iparos vagy kereskedő ; tehát kötelessége lett volna magát a városi törvénynek alávetni. A polgárok végre az országgyűléshez folyamodtak. Ez 1618-ban ki is mondta, hogy a városban csakis az szerezhet ingatlant, a ki a polgári esküt letette.5 Ezt a határozatot utóbb a városi törvények közé iktatták.6 De a kamarai tisztviselők a város kormányzatába is beavatkoztak. Tekintélyük növekedtével kivitték, hogy néhányan a tanácsba is belekerűitek,7 a mi a város autonom jogának rovására történt. A kamaragrófok pedig bizonyos felügyeleti jogot kívántak gyakorolni a városon. A selmeczi kamaragróf pl. a városi számadások bemutatását követelte, a mihez nem volt joga.8 Ezeket a sérelmeket 1618-ban terjesztették elő az országgyűlésen. A gyűlés meghallgatta panaszaikat és orvosolni kívánta azokat. A tisztviselők túlkapásait úgy akarta megszüntetni, hogy a városoknak meghagyta, miszerint kamarai tisztviselőt ne tűrjenek meg a tanácsban. Csakhogy ennek az ( Ívnek a megvalósítása nehézségbe ütközött. Sokan a tisztviselők közül, a kik 1 Acsády I. : Magy. pénzügyei I. Ferd. korában. VIII. fej. 162—164. 1. 2 Pech i. m. II. köt. 144. 1. 3 Corp. iur. 1608. év art. 13. A városok még ügyvédüknek, Tharnovszky Miklósnak sem engedték meg a házvételt, mert nemes volt. (Közgv. jegyzők. 1597. év 17. 1.) 4 Közgy. jegyzők. 1580. év 381. 1., 1588. év 578. 1. stb. Pech i. m. I. köt. 256. 1. stb. 5 Közgy. jegyzők. 1618. tv 737. 1. 6 Ujb. vár. Itár: Juramenbuch, 1619. évi törv. 1. sz. 7 Közgy. jegyzők. 1618. év 737. 1. 1611-ben a körmöcziek panaszkodnak, hogy a király a bányamestert akarja tanácsossá megtennni. (U. o. 3. 1.) Újbányán már régebben elófordúl, hogy a bányamester egyúttal tanácsos is. (U. o. pl. 1565. év aug. 28. ülés, 1568. év 45. 1. stb.) 8 1611. év 93. 1. Ez alkalommal Selmecz teljesítette a kamaragróf kívánságát, de a közgyűlési határozat értelmében nem teszi állandóvá a számadások bemutatását. Ezért 1612-ben újból összetűz a kamaragróffal. <U. o. 229. 1.)
