Századok – 1913

Értekezések - FEHÉR GÉZA: Atelkuzu területe és neve - 577

588 fehér géza-Zeuss1

(Lelirberg-gel) Schlőzer és Thunmann eredményeit fogadja el. Szerinte a szláv nevek második része prag, porog, az első rész pedig mindkét szóban adjectivumképzős alak: Βονλνη (»im Gr. besser Βολνονη, Βολνονΐ π od χ«) = Wolnyj (wolna, wlna , Wogé' adjectivuma); 'Όατροβοννί (besses Όστροβνονϊ) = Ostrownyj (az ostrowri>, ,sziget' adjectivuma). A szláv Βονλνηπράχ-nak teljesen megfelel »der russische Bárufors aus dem altn. bára ,Wogé' und fors, Stromschnelle, Wasserfall, eig. Drang, vom Yerb. forsa ,drängen, stürzen'.« Az Ονλβοραί = Ονλμφορς = altn. Hólmfors (holmr, ,Insel'). Itt mindössze a Βαρονφόρος név első tagjának magyardiZditäi nem helyes. Az ősnorvég bara (melynek megfelelője a szláv nyelvekben is megvan,2 pl. r-ksl. bara ,Sumpf', bg. bára ,Pfütze Sumpf' etc.)-nak megfelelő, vagy legalább is vele formailag egyező szláv bára szót az újgörög μπάρα3 alakban veszi át (jelentése, lieu marécageux) s így a βαρον — waru alak más magyarázatra szorúl, mert tudjuk, hogy a ,β' ez időben már ,v' vagy ,f' értékű.4 A szláv nevekre nézve elfogadhatják Schlőzer véleményét : az Όατροβοννί πραχ és Βονλνηπράχ második része πράχ azonos a szláv npari, orosz noporx-al,5 t. i. a Konstantinosnál is gyakran szolgál az idegen nyelvek g (gh, k, kh) hangjának jelölésére. Az 'Οατροβοννί-Ι^ΆΏ. az 'Οατροβον azonos a szláv ocTpoóü = sziget szóval, melynek ma már nem hangzó véghangja ,ϊ>' eredeti ,u' volt,6 a vi pedig adjectivum képző. (Wondrák Sl. Gr. I. 145). Tehát ostroWLni prag = szigetes sellő. A másik szláv szó a Βουλνη = wulny, ma is szerepel, mint egyik sellő neve: Wolny, Wolnoj, Wolninskoj, Wowninskoj.7 Maga a szó: vlna, wltna ,Welle', aksl. val'L, ,unda', valiti ,volvere'8

v. ö. got. walwjan ,wälzen', lit. ap valus 1 Die Deutschen und die Nachbarstämme. 557. 1. 2 Sl. Et. Wb. 43. 1. 3 Roesler: Rom. Stud. 253. 1. 2. jz. 4 V. ö. még Schafarik: Slawische Alterthümer, Leipz. 1842. II. k. 147—148.1. Karamzin Ist. goss. ross. I. k. 60.1. 102. jz. Thomsen: Ursprung des russischen Staates, Gotha. 1879. 55—73. 1. Cobets Mnemosyne N. S. IV. 378—382. 1. 5 V. ö. W. Wondrak: Slawische Grammatik, Göttingen 1906.1. 236. 1. r. górod-i, s. grad ; r. goróchr, stock, gräh, b. hrách »Erbse« példájára sl. prag. r. porog. 6 W. Wondrak: Sl. Gramm. I. 136.1. Brugmann—Delbrück Gr. I. 127. ós'rovü, ostrová, ' Schafarik : Slav. Alterthüm. II. 148. 1. 3 Wondrak : Sl. Gr. I. 165. 1.