Századok – 1913

Értekezések - DR. RELKOVIĆ NEDA: A felsőmagyarországi hét alsó bányaváros legrégibb közgyűlési jegyzőkönyvei - 518

530 KELKOVli NÉDA. títást — 2000 frtnyi kárt okoztak.1 A közlekedést olyannyira veszélyeztették, hogy a város még a szécsényi drabantok tartásdíját sem merte elküldeni.2 A városok e miatt Derzsfy és Pogrányi kapitányokhoz fordúltak,3 de a sérelmeket még sem orvosolták.4 A török pusztításokon és a hajdúkon kivűl azonban városaink a beszállásolt katonáktól is sokat szenvedtek. A rendek épen a XVI. század végén az országgyűléseken is sűrűn panaszkodtak a zsoldos hadak garázdálkodásai miatt.5 Több harczos tartása több védelmet nyújtott, de nagyobb teherrel is járt. A katonák egyes városoknak valódi csapásaivá lettek. Korponán pl. akkora arányt öltött a folytonos viszálykodás, hogy a királyi biztosok a polgárság és katonaság kölcsönös magatartását szabályozni kényszerültek.6 A bányavárosok közül Bakabánya szenvedett legtöbbet. A hetvenes, nyolczvanas években szinte tűrhetetlenné vált a helyzet. 1575-ben a lakosság a katonaság áthelyezését követelte.7 A polgárság azontúl folyton panaszkodott. Álljanak itt a főbb sérelmek : Balog Lukács kapitány magánál tartotta a város kulcsait, a polgárőrséget a kapuktól eltiltotta és a katonaságot a városba bocsátotta.8 Erőszakoskodásaik folytán a békétlenkedések, verekedések napirenden voltak ; több polgárt agyonütöttek. Ilyen viszonyok közt a városi hatóság elvesztette tekintélyét. Kosenszky alias Disznó Pál pl. vonakodott a városbíró ítéletével élni; pedig háza volt a városban és bányája i<.9 A sokféle bajhoz a nyolczvanas években még az járúlt, hogy a török adót követelt. E miatt Dobó Ferencz kerületi kapitány és a város közt félreértés támadt.10 A parasztok ugyanis, a kiknek földjei mellett bakai földek voltak, meghódoltak a töröknek ; az el enség tehát a polgárok ezen szomszédos földjei után is követelte az adót.11 Tetézte a bajt Barbarich György zólyomi kapitány eljárása, a kinek veje, Madách Gergely, a bíró unokáját kővel agyonsújtotta s ügyét mégsem 1 Közgy. jegyzőlc. 1600. év 21. 1. 2 Ujb. ltár cur. prot. 1601. év 454. 1. 3 Közgy. jegyzők. 1600. év 276. 1. Matunák i. m. 36. 1. 4 U. o. 1603. év 288. 1. Ezek már a Восзкау hajdúi lehettek. 5 Szilágyi, i. m. V. köt., 497—590. 1. 6 Matunák : Korp. várkap. 8. 1. 7 Közgy. jegyzők. 1575. év 294. 1. Egyik indító ok az is lehetett, hogy a város attól tartott, hogy végvárrá alakítják át. (U. o. 1572. év 165. 1.) 8 U. o. 1576. év 319—320 1., 324—325. I., 327. 1. • U. o. 1580. év 380. 1. " U. o. 379. 1. 11 U. o. 1582. év 444. 1. A török efféle követeléseire vonatkozólag 1. Szegő Pál : Végváraink szervezete a török betelepedőétől a tizenötéves háború kezdetéig. Budapest, 1911,, 55—57. 1. (Művtört. értek. 57. sz.)