Századok – 1913

Értekezések - DR. RELKOVIĆ NEDA: A felsőmagyarországi hét alsó bányaváros legrégibb közgyűlési jegyzőkönyvei - 518

524 IiELKOVIC NÉDA. Újbánya a Selmeczhez írt levelében hangsúlyozta, hogy szívesen járúl a költséghez, de attól tart, hogy akkor nagyobb taksát fognak kiróni rájuk.1 Megesett, hogy a felség kölcsönt kért a városoktól.2 1569-ben 12.000 magyar frtot kívánt a »vend« területen tartandó katonaság ellátására ;3 1571-ben 5000 frtot.4 Képzelhető, hogy taksát és kölcsönt nehezen tudtak adni. Ha megtették, beszámították a taksa összegébe, úgy hogy kevesebbet adóztak, mint a mennyi taksát kiróttak rájuk.5 Másképen is könnyítettek magukon. A Zólyomba fizetendő évi királyi adót saját czéljaikra szerették volna fordítani. Azt állították, hogy ezt az adót azért vetették ki, mert Zólyom volt hivatva szükség esetén a polgárságot megvédeni. A városoknak ez az óhaja azonban nem teljesült, az adót az ülés után is fizették. Természetes, hogy a városok fölvirágzását az ilyen súlyos megterhelés gátolta, s hogy csakhamar hanyatlásnak indultak. 2. Hadviselés.6 A városi közgyűlések a hadviselés ügyével is állandóan foglalkoztak. A török előrenyomulásával kapcsolatban mindinkább felmerült a bányavidék megerősítésének kérdése. Fokozottabb mértékben tették szóvá, a midőn a kisebb-nagyobb véghelyek török kézbe kerültek ; 7 hiszen az ellenség őrséggel látta el azokat s innen indúlt ki portyázásra. Katonaság ugyan jött a bányavidék védelmére, de ez még nem volt elegendő. A városok saját költségükön is kénytelenek voltak drabantokat állítani, a kiket a katonai hatóságok parancsa értelmében szállásoltak el a védelmet igénylő helyekre. Veszély közeledtével maga a polgárság is fegyverkezett. A városok szorúlt helyzetét a közgyűléseken felmerülő panaszok tükröztetik vissza. A XVI. század hatvanas éveinek 1 Körrn. ltár fons 18, fasc. 7, nro 688. 2 Acsády : Magy. pénzügyei i. m. VI. fej. 121. 1. 3 Közgy. jegyzők. 1569. év 97. 1. 4 U. o. 1571. év 150. 1. 5 U. o. 1613. év 273. 1. Ekkor 4500 frt helyett csak 1500-at akartak adni, a 3000-et pedig az 1608-as kölcsönbe kérelmezték számíttatni. V. ö. Acsády : Magy. pénzügyei stb. 119. 1. • A felvidéki török háború részletes ismertetése tárgykörömön kivűl esik. Csupán a városokat érdeklő főbb események egynéhányát emelem ki. 7 1544-ben Nógrád; 1552-ben Drégely, Széc3ény, Buják és Hollókő; 1554-ben Fülek kerül a török kezébe. (Matunák Mihály : Végliles vára. Breznóbánya, 1904., 12. 1., Szilágyi Sándor : A magyar nemzet története. Budapest, 1896., V. köt., 247., 323., 334. 1.)