Századok – 1913

Értekezések - DR. MADZSAR IMRE: Szent Gellért nagyobb legendájáról 502

516 DK. MADZSAR IMRE. személybe összevonva, olyasvalakire kell gondolnunk, a ki a leírt utazást a tengerpartról az ország belsejébe saját maga megtette. A nélkül, hogy a fölösleges hypothesisek számát szaporítani akarnám, legyen szabad itt befejezésül a Szent Gellértről szóló adatoknak egy olyan, homályos részletére rámutatnom, mely az imént érintett gondolattal, valamint egy másik eseménynyel talán összefüggésbe hozható. Tudjuk, hogy Szent Gellért ereklyéinek egy részét a vértanusága helyén Budán emelt templomban őrizték, a honnan ezek az ereklyék vagy egy részük (duo notabiliter magna ossa) a csehek 1304-i betörése alkalmával Prágába kerültek.1 Más Gellért-reliquiák viszont Muranóba jutottak, a miről — bár maga a tény biztosra vehető — meglehetősen későkori, zavaros adatok maradtak reánk. Szent Gellért testének (Corpus sacrum В. Gerardi) átszállításáról beszélnek, a mi már magában véve is teljesen valószínűtlen, de még inkább azzá válik, ha igaz az a Marbillon 2 által fönntartott adat, hogy az esemény 1400 körül történt, tehát körülbelül akkor vagy kevéssel azután, hogy Csanádon Szent Gellért ünnepélyes, második fölemeltetése, templomának és kolostorának földiszítése végbement, a mint azt a nagy legenda utolsó fejezetében olvashatjuk. A legutolsó évszám, mely e leírásban előfordúl 1381.3 Ugyanebben az évben történt Remete Szent Pál holttestének Magyarországba való szállítása. Mint Kükülleiből és a translatiónak a pálosok breviáriumában foglalt leírásából tudjuk, Nagy Lajos a velenczeiekkel folytatott háborúk befejeztével eszközölte ki tőlük ezeket az ereklyéket, melyeket a zágrábi és pécsi püspökök hoztak ünnepélyesen az országba, a hol ideiglenesen a budai királyi kápolnában helyeztettek el. Akár Szent Gellért ereklyéinek Budán a cseh betörés után esetleg megmaradt részeire, akár a Csanádon őrzöttek egy részére, talán a nagy legenda szerint külön elhelyezett kisebb ereklyékre (minora ossa) gondolunk, nem látszik lehetetlennek az a föltevés, hogy kiszolgáltatásuk viszonzásul történt. A föntemlített adatokból ugyanis az is megállapítható, hogy Szent Gellért ereklyéit eredetileg Velenczébe szánták s csak ideiglenesen találtak helyet Szent Donát muranói templomában, a hol azután feledékenységből tovább is ott maradtak. Főleg az időpontok egyezése kelti azt 1 Karácsonyi i. m. 179. 1. 2 Idézve Acta Sanctorum Sept. , Tomus VI. 721. L. még Acta Sanctorum Ungariae, Nagyszombat, 1743—44. И. к. 234. 3 Ez az adat tulajdonképen téves, mert Erzsébet királynő 1380 deczember 29-én halt meg.